[caption id="attachment_23526" align="alignright" width="300" caption="Fotó: Bach Máté, prae.hu"][/caption]
A Libri Kiadó gondozásában megjelent thriller a múlt hétvégén zajló könyvfesztiválra látott napvilágot a páros egy másik könyvével, a „Gyerek a bőröndben”-nel együtt. Kaaberbol&Friis a rendezvényen dedikálta is a két kötetet, közben pedig mindenkivel bájosan elcsevegtek. Szeretik hazánkat, nagyon szívesen térnek vissza hozzánk.
- Majdnem minden nyáron halljuk, olvassuk a híreket a Dániába érkező romákról, akik vagy virágot árulnak vagy az utcán zenélnek. Sokuk nagyon rossz körülmények között él kint. Kíváncsiak lettünk, hogy vajon, kik ezek az emberek, akik fél Európán át utazva hozzánk jönnek, hogy virágot áruljanak, érdekelt minket, hogy milyen lehet a hátterük. Ebből indult ki az egész, így született meg az alapötlet. Igazából a cselekményhez választhattunk volna másik, a közelben lévő országot is, például Romániát, Szlovákiát de mivel korábban még soha nem jártunk Magyarországon, Budapesten, úgy döntöttünk, hogy az ország megfelelő lesz, így az anyaggyűjtéshez ide is utazhattunk – mesélte a szerzőpáros. Hozzátették: nem akarták a roma-problémát túldramatizálni a könyvben. A regénynél fontos szempontból az is, hogy nagy kontrasztokat tudjanak ábrázolni, Magyarország pedig erre is tökéletes lehetőséget adott, hiszen Budapest és Miskolc között óriási különbség van, amit nagyon jól tudtak használni a sztori megírásakor.
A Cigányátok elkészítéséhez 10 hónapnyi kutatómunkát végeztek, persze nem mindet Magyarországon. Budapesten csupán néhány napot töltöttek.
– Nagyon reméljük, hogy a magyarországi helyzetet jól ábrázoltuk, persze nem kizárt, hogy követtünk el hibát. De bízunk benne, hogy ha volt is ilyen, a magyar fordításban ezeket a remek fordítónk és szerkesztőnk kijavította – mondták mosolyogva.
A szerzők elárulták: fontos volt számukra, hogy ne ítélkezzenek, hogy az emberek, akikről írnak, valós személyeknek tűnjenek, hogy a közönség el tudja hinni, amit olvas, az reális.
A két író egyébként külön-külön is sikeres szerző, amikor nem közösen alkotnak Lene gyerekkönyveket ír, Agnete pedig fantasyszerzőként dolgozik. És, hogy milyen együtt krimit írni?
- Nagyon könnyű – válaszolták egyszerre, ami számomra hihetetlennek tűnik, hitetlenségemnek hangot is adok.
- Pedig hidd el, ketten írni sokkal könnyebb, mint egyedül. Néha nem értünk egyet, néha vitázunk, de mindig megtaláljuk a megoldást a dolgokra. Technikailag először egy storyboardot készítünk, amelyhez megtervezzük, hogy melyik részben mi fog történni. Miután ez megvan külön-külön elkezdjük írni az egyes fejezeteket. A végén pedig ez mind összeáll egy egésszé – válaszolták a kérdésemre.
A saját stílusukban mindketten sikeresek, a krimik terén viszont erős a verseny, Jo Nesbo, Stieg Larsson – aki sajnos elhunyt –, Henning Mankell és még sorolhatnánk. Mennyire nehéz megküzdeni a konkurenciával?
- Nem nehéz, sőt igazából kapukat nyitottak meg előttünk, mint más skandináv írók előtt is. Az ő sikerüknek köszönhetően a világ nyitottá vált a műveinkre, az emberek miután elolvasták az ő műveiket, kíváncsian keresik a további izgalmas darabokat. Valahol ugyanilyen úttörő volt J.K. Rowling is, mint ők. A Harry Potter előtt számos újság alig foglalkozott ifjúsági kötetekkel, ma pedig szinte mindenhol nyitottak rájuk.
Kommentek