John Carter alakját 1912-ben hívta életre a sci-fi nagyatyja, Edgar Rice Burroughs. A Tarzant is jegyző Burroughs 35 éves korában kezdett írni. Mielőtt befejezte volna első művét, rájött, nem tudja, hogyan kell publikálni egy regényt, így egy 43.000 szavas anyagot, Dejah Thoris, Martian Princess címmel eljuttatott az All-Story magazin szerkesztőjéhez. A magazin vezetője 400 dollárt ajánlott a sorozat kiadásáért, és azon nyomban megváltoztatta a címet, így a világ első galaktikus hőseként számon tartott Carter az Under the Moons of Mars című történetben mutatkozott be a nagyközönségnek.

Az először részletekben megjelent történet később 1917-ben könyvként is napvilágot látott A Mars hercegnője (A Princess of Mars) címmel. A könyv egy tízrészes sorozat kezdete volt, melyet azóta Barsoom-sorozatként emlegetnek. (A név egyébként onnan származik, hogy az író a Marsot Barsoomnak nevezte műveiben.) A mű megjelenése után a 20. század legnagyobb képzőművészeti, irodalmi alakjait és tudósait inspirálta és motiválta.

A science fiction legnagyobb alakjainak - Robert A. Heinlein (Csillagközi invázió), Arthur C. Clarke (2001: Űrodüsszeia) és Ray Bradbury (Marsbéli krónikák) - műveit mind-mind inspirálta John Carter. James Cameron legnagyobb művét, az Avatart is megihlették az űrharcos történetei, valamint a Star Wars atyja, George Lucas is azt vallja, hogy Burroughs Cartere inpirálta a Star Wars-filmeket. A sokoldalú tudós Carl Sagan (csillagász, író - Kapcsolat) még gyerekként olvasta a könyveket, és a Burroughs által elképzelt Barsoom bolygó térképe két évtizeden keresztül lógott a Cornell Egyetem folyosójának falán, Sagan irodája mellett.

A 100. évforduló méltó ünnepléseként március elején kerül mozikba a Barsoom sorozat első kötete alapján készült John Carter című film. Az Oscar-díjas rendező Andrew Stanton kelti életre John Carter történetét, ezt az elsöprő erejű, akcióban bővelkedő kalandot. A film március 8-án debütál a hazai mozikban.