Harcosok klubja

David Fincher 1999-es filmje rövid időn belül a feldolgozott Chuck Palahniuk-regényhez hasonló kult-státuszra tett szert. A fogyasztói társadalom éles kritikáját adó, fordulatos történetet Brad Pitt és Edward Norton remek alakításai és az izgalmas látványvilág még élvezetesebbé. Fincher egyedi stílusa nagyon jól áll a filmnek, a rendező egyébként is biztos kézzel nyúl sikerkönyvekhez, legutóbbi munkája, A tetovált lány amerikai remakeje is nagy népszerűségnek örvend.

Vágy és vezeklés

A kortárs brit irodalom egyik legnagyobb neveként számon tartott Ian McEwan azonos című könyve az alapja Joe Wright filmjének. A Keira Knightley és James McAvoy főszereplésével készült film tökéletesen visszaadja a II. világháborús Anglia hangulatát miközben a nézők szemei előtt megelevenedik McEwan tragikus, több idősíkon játszódó szerelmi története. A keserédes sztorit Dario Marianelli Oscar-díjas zenéje és a költőien szép képek teszik igazán különlegessé.

A gyűrűk ura

J.R.R. Tolkien mára klasszikussá vált fantasy-trilógiája 2001-ben elevenedett meg először a nagyvásznon. Egy csapásra híressé tette mind a rendező, Peter Jackson, mind a főbb szereplők nevét, nem is érdemtelenül. A legelvakultabb rajongók szerint is méltó adaptáció hűen követi az összesen majd ezer oldalas könyveket, miközben a filmek önmagukban is megállták a helyüket és új lendületet adtak a fantasy műfajnak. A harmadik filmet 11 Oscar-díjjal jutalmazták.

Csokoládé

A Csokoládé esetében jelentős karakter eltérések vannak Lasse Hallström filmje és a Joanne Harris által írt könyv között, mégis mindkettő a maga módján tökéletesen megállja a helyét. A könyv a csokoládé bolt történetét két ellentétes nézőpontból mutatja be, és az olvasó számára sokkal megfoghatóbbá teszi a konfliktust okozó elveket. A film esetében egy árnyaltabb, meseszerűbb romantikus történet elevenedik meg a szemünk előtt, ugyanazt a témát boncolgatva: A változástól való félelmet.

Az óceánjáró zongorista legendája

Alessandro Baricco monodrámájából, a Novecento-ból készített filmet Giuseppe Tornatore. Az olasz író művét gyakorlatilag nem lehet letenni, magával ragadó stílusban mesél egy zongorista életéről, aki egész életét egy hajón tölti. Honfitársa a történeten lényegében nem változtatott, de Koltai Lajossal olyan képi világot varázsoltak a nézők elé, ami a film első percétől az utolsóig a helyünkre szögez. Mindehhez persze nagyban hozzájárul az író és a rendező után egy harmadik olasz: Ennio Morricone, aki fantasztikus dallamvilággal fűszerezte a nem mindennapi történetet.

Egy gésa emlékiratai

Arthur Golden egy gésa emlékiratai egy csodás képet fest a 20. századi Japánról, az ottani kultúráról és társadalmi viszonyokról, amit a film a könyvhöz mérten tükröz vissza. Bár vannak Rob Marshall filmjében kisebb hiányosságok a könyvhöz képest, de képi világa, a korabeli Japán hangulatának tökéletes ábrázolása és a mindezt kiegészítő zenei aláfestés könnyedén feledteti velünk ezeket. Mindezt bizonyítja a számtalan díj is, köztük a három Oscar szobrocska.

Viharsziget

Dennis Lehane regényéből Martin Scorsese forgatott filmet Leonardo DiCaprio és Mark Ruffalo főszereplésével. A film tökéletesen követi Lehane művének vonalát, szinte szóról szóra ugyanazt látjuk és halljuk a vásznon, amit a könyvben olvashattunk, ennek ellenére a film egy percig sem lesz unalmas, még akkor sem, ha előtte már olvastuk a történetet. Scorsese annyiban talán javít is a könyvön, hogy a történet végét érthetőbbé teszi a néző számára. A rendező következő filmje is egy adaptáció lesz: a Brian Selznick könyvéből készült Leleményes Hugót 11 Oscarra jelölték idén.

Papírsárkányok

A regényóriási sikert aratott az olvasók körében, Khaled Hosseini 2005-ben megjelent műve hamar bestseller lett az Egyesült Államokban, sok kritikus az évtized regényének nevezte. Az Afganisztánban játszódó és két fiú barátságáról szóló történetet két évvel később Marc Foster rendezésében láthattuk, a film több nemzetközi díjat, és jelölést begyűjtött, így többek között a filmzene is az Oscar-jelöltek közé került. Alberto Iglesias valóban kiváló munkát végzett, zenéjének fontos szerepe van az összhatásban. A regény azért ebben az esetben még mindig jobb maradt, de a filmes adaptáció nem is próbálta meg Hosseini művének minden elemét átemelni a filmvászonra. Mindkét alkotás a maga nevében kihagyhatatlan.

Amerikai Psycho

Nem kevés bátorság kellett ahhoz, hogy a Bret Easton Ellis botránykönyvében bemutatott korlátok nélküli élet poklát vászonra vigyék. A valóban merész vállalkozás nem kevés kompromisszummal járt. Ennek következtében a film sok helyen eltér a könyvtől, de elsősorban a Christian Bale által megformált, kifejezetten utálni való antihősnek köszönhetően így is igazán nagyot üt.

Az órák

Virginia Woolf a modern angol irodalom egyik legnagyobb alakja. Lehet őt szeretni vagy nem szeretni, de amit Stephen Daldry a Mrs. Dalloway című regényével művelt, az egyszerűen zseniális. A három időbeli síkon játszódó filmben egyszerre követhetjük a regény keletkezését, cselekményét, és hatását, mindezt három különböző nő életén keresztül. A 2003-as film főszereplőjeként Nicole Kidman minden fontos díjat elvitt Golden Globe-tól egészen az Oscarig, de a Berlini Filmfesztiválon a legjobb női alakításért megosztva kapott díjat a film másik két főszerepét játszó Julianne Moore és Meryl Streep társaságában. A film hatásáról sokat elmond a tény, hogy 2003 után Virginia Woolf regényei újra népszerűek lettek, az addigi rajongók polcán pedig biztos megtaláljuk DVD formájában Az órákat.