A konferencián számos neves filmművész megjelent. Dárday István filmrendező például óvatosságra intette a felszólalókat, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmművészet célja a valóság hiteles ábrázolása, szerinte ennek a filmszemlén debütált szkeccsfilm, a Magyarország 2011 nem felel meg. „Magyarország 2011-ben nem volt ilyen!” - fogalmazott az alkotó, aki a dokumentumfilmes szakma „rettenetes helyzetére” hívta fel a figyelmet.

Elek Judit filmrendező arról beszélt, hogy a magyar film - pénzigényes műfajról lévén szó - sosem tudott a politikától függetlenné válni. A rendező aggodalmát fejezte ki a szakma „atomizálódása” miatt, valamint nehezményezte, hogy a rövidműfajok tévéműsorrá degradálódtak az új filmfinanszírozási rendszerben. Leszögezte, megfelelő promócióval a magyar filmek is képesek lennének magas nézőszámokat elérni.

Mészáros Márta a magyar filmszakma folytonosságának hiányát kérte számon, valamint a párbeszéd hiányát kifogásolta. Kiemelte: a szakma összefogására van szükség.

Sopsits Árpád filmrendező a fiatalok hiányára hívta figyelmet, amit a „fortélyos félelemmel” magyarázott, attól tartanak, hogy nem kapnak támogatást a következő filmtervükre. Szerinte a filmszakmának vissza kellene térnie a plurális demokráciához, az önkormányzatisághoz, erre kellene új koncepciót készíteni.

Durst György producer a fiatalok műhelyeinek hiányáról beszélt, pedig szerinte fontos szerepet töltöttek be az elmúlt évek magyar rövidfilmes sikereiben. „Adjon pénzt a filmalap egy fiatalokat tömörítő stúdióra” - mondta, majd hozzátette, hogy az „underground ideje” jött el.

Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmes arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmgyártás leállása miatt az elmúlt másfél évben számos fontos témáról nem készülhetett dokumentumfilm, példaként a vörösiszap-katasztrófát említette. Kifogásolta, hogy a szakma nem szólhat bele Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap pénzosztási mechanizmusába.

Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének az elnöke kiemelte: a szemle célja a filmszakma egységességének megmutatása, szerinte nem lett volna szabad a szakmát kettéválasztani. Az elnök leszögezte, egy új plurális rendszerre van szükség. Az elnök egy független filmes alapítványra tett javaslatot, amelyhez jelképesen 10 eurót letétbe is helyezett.

Bakos Edit, az Art-mozi Egyesület nevében kiemelte: számos art mozi ment csődbe az elmúlt időszakban, amellyel szerinte sérült a kulturális javakhoz való hozzáférés egyenlő esélye. Bakos felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar jegybevételek több mint 90 százaléka multiplex mozikban keletkezett, amelyeket egy monopolhelyzetben lévő cég birtokol. Rámutatott: az art mozik jelenleg csak a Nemzeti Kulturális Alap támogatására számíthatnak.

Ulrich Gábor animációs filmrendező a szakmát érő veszteségekre hívta fel a figyelmet, szerinte sokan pálya- illetve ország elhagyásra kényszerültek. Janisch Attila pedig hozzászólásában a filmszakma egészének kriminalizálása ellen tiltakozott.

Miskolczi Péter producer, a filmszakmai döntőbizottság tagja reagált először a Magyar Nemzeti Filmalap nevében az elhangzottakra. Szerinte a fiatalok nem félnek, hanem filmet szeretnének készíteni, ezt mutatják a beérkezett pályázatok is.

Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nem tartotta elképzelhetetlennek egy új Balázs Béla Filmstúdió megalapítását. „Célunk a magyar filmszakma megújítása” és pályázatok benyújtására bíztatta a jelenlevőket. Visszautasította ugyanakkor azt, hogy a filmalap munkája révén kommercializálódás, amerikanizálódás fenyegetné a magyar filmművészetet. Példaként megemlítette, hogy pénteken újabb gyártási támogatásról döntött a filmalap, Kenyeres Bálint is elkezdheti a Tegnap című filmjét forgatni. Az artmozik finanszírozásával kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a támogatása nem a filmalap feladata, azt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vállalta magára.

Forrás: MTI