Varró Dániel meséjét Presser Gábor zenésítette meg, az előadás során pedig új, a bábszínházas feldolgozásban még nem szereplő dalok is elhangzottak, mint például a Szösz néne. A parádés szereposztás és az egyszerű, de annál piszkosabb, pacásabb történet pedig magával ragadott kicsiket és nagyokat egyaránt.

Történetünk két főhőse Maszat Janka és Muhi Andris, akiket Réti Adrienn és Molnár Áron formált meg. Mesénk ott kezdődött, hogy Janka egy nap elindult az iskolába, azonban útközben elrabolták őt a takarítók, mire Andris rögtön megmentésére sietett. És ahogy lenni szokott, a nagy lányszabadítás során megismerkedett sok különös alakkal, és rengeteg kacagtató helyzetbe keveredett. A kalandokban társa a 2011-ben Junior Prima díjjal kitűntetett Józan László volt, vagyis az ismeretlen, náthás, angol költő, akitől megtudtuk, hogy minden költő ismeretlen, míg él. Az első megpróbáltatás az volt, hogy bejussanak Badarországba, aminek határátkelő helyét Turgenyev, a Burgonya őrzi. Csőre Gábor pedig kérlelhetetlen határőrként énekelte felettébb értelmetlen dalait a madarakról, míg nem dáthás költőnk a gólyatöccsel kifogott rajta. Gondoljunk csak bele, nem könnyű ám rímet találni eme remek nevű szárnyasra. Túljutva a rímfaragó szócsiholón, megismerkedtek a maszatosban élő Makula bácsival (Borbiczki Ferenc) és Szösz nénével, akit Halász Judit alakított.

A Maszat-hegy lakóiról tudni kell, hogy nem szívlelik a takarítás és a tisztaság egyetlen formáját sem, ők a maszatban, a szöszökben szeretnek élni és mustáros- tonhalas- kakaós- majonézes szendvicseket esznek. Ez utóbbi elkészítését nyomon is követhettük a jó Makula bácsi által, és nehéz lenne eldönteni, kik nevettek és szörnyülködtek rajta jobban, az apróságok vagy mi felnőttek. Halász Judit dala, melyben kedvesen elhessenti a takarítókat és a pacásítókat drága szöszeitől, fergeteges sikert aratott.

Hegyi Barbara két szerepben is színpadra lépett, előbb, mint Babaarcú démon, majd mint Szeplőtlen Szilvia, a takarítók nagyasszonya, és a Pacacár legfőbb ellensége. Ekkor kezd kibontakozni a kalamajka fő mozgatórugója, hogy miért is rabolták el szegény Jankánkat. Mint kiderül ő nem más, mint a tisztaság királynő lánya, bár ő előszeretettel hívja édesanyját inkább maszat rasszistának. Elrablására pedig azért volt szükség, mert a Pacacár (Kerekes József) világpacásításra tör, így már a Maszat-hegyen sincs biztonságban tőle. Nem szeretném lelőni az összes poént, sem elárulni a végkifejletet, így csak a happy endről biztosítok mindenkit.

Varró Dániel kacagtató meséjét csak ajánlani tudom kicsiknek és nagyoknak egyaránt, bár a kedves szülők ne lepődjenek meg, ha gyermekük hazatérve orrporszívóvá alakítja a morzsaporszívót, vagy éppen ádázul küzd a fürdés, fogmosás ellen  Janka kedvenc dalát énekelve: „Minek a törlőkendők, meg a kefék?! Maszatosan az ember eleve szép!”