"Új kontextusba helyeztem és átírtam az eredeti történetet. Azt hiszem a versek fogtak meg először Schwajda György Ludas Matyijában. Nosztalgikus hangulatú blues szólalt meg bennem, szinte láttam magamat, ahogy a kulisszák mögött fütyörészve sétálok a színpadon. A bennem lakó színházi rendező-féle, az egykori egri rendezések hangulata jelent meg előttem. Erre a dalra építettem a magam átdolgozását. Később felénekeltem az összes dalt egy diktafonra, majd együtt dolgoztunk Nagy Zoltán zenei vezetővel és Kátai László zeneszerzővel, aki zenei köntösbe ültette a dalokat" – mondja Éry-Kovács András, rendező.

Egy színi társulat érkezik Döbrög városába, ahol az elöljáró visszaél a hatalmával, ezért aktuálissá válik az eredeti Ludas Matyi-történet. A színésznők lesznek Mátyás libái, akik imádják őt, mint hős bonvivánt, és közösen eljátszanak egy példázatot a hatalom elvesztéséről. Ez nem mese, hanem a valóság. Valójában a színészek a színházról, mint műfajról beszélgetnek a nézővel. Az előadás valójában egy vallomás arról, hogy minden körülmények között szeressünk játszani.