Ha bárki a magyar címadáson kezdene tűnődni, hogy vajon milyen történet is húzódhat az Egy nap, mint filmcím mögött, Kiefer Sutherland és a 24 óra rajongói megnyugodhatnak, mert nem egyetlen nap történéseiről van szó, sőt, nem is egy néhány hét vagy hónap, hanem egy fél élet feszül meg a vásznon. Egészen pontosan két ember fél élete... Anne Hathaway, aki legtöbbször ártatlan és/vagy naivba hajló női karaktereket formál meg (jövőre pedig A Nyomorultak című filmben tűnik fel - a szerk.), itt is inkább a neki testhezálló szerepet kapta, így a kontraszt nem lesz olyan zavaró, mint amilyen a Szerelem és más drogok esetében volt.

Aki közelebbről is szemügyre veszi az amerikai filmipar terméseit, felfedezhet néhány tendenciát az elmúlt évek témaválasztásait illetően. Egyre több lett a feldolgozás, a remake, leporolták a klasszikus mozisorozatokat és igyekeztek néhány musicalt is filmre vinni. Ezek mellett viszont van egy jóval érdekesebb vonulat is, ez pedig a nosztalgiázós filmeké, amelynek két korábbi sikerdarabja a Rockhajó, illetve kicsit a Hirtelen 30. Az Egy nap is kicsit ebbe sorba illik, de a jelmeztervezőnek itt jóval nehezebb dolga volt, hiszen nem vérbeli retrót vagy 20-as éveket kellett a színészekre öltenie, hanem épp a most még jóval nehezebben körvonalazható 80-as és 90-es éveket.

Az Egy nap a sztori alapján lehetne sablonos, hiszen két érettségiző fiatal, egy fiú és egy lány egymásra (nem) találását mutatja be, amely igazi, mély barátsággá alakul a szó legnemesebb értelmében. Míg Egy napon... rá nem jönnek, hogy bár nagyon különbözőek, mégis egymásnak rendelték őket. A kezdetben humoros, gyermekkorunk nagy slágereivel megszínezett cselekmény észrevétlenül drámaivá alakul, hiszen már nem a tinédzserek gondtalanságáról és perspektívákkal, reményekkel teli problémáiról peregnek a képkockák, hanem a fiatal felnőttek útkeresését, a nagy zsákutcákat, az "egyszer fenn, egyszer lenn" hullámvasútját láthatjuk megelevenedni. Az Egy nap nagyszerűsége abban áll, hogy bizonyos történések pont úgy esnek meg, ahogyan számítunk rá, más dolgok teljesen váratlanul érnek. A végére kiderül: ez maga az élet.