A díjátadó Hernádi Judit színművész versmondásával vette kezdetét. A díjat a névadó férje, Gyémánt László adta át Fehérné Geisler Editnek, aki elmondta, boldog azért, hogy először az életben nem a hatalmas életművet létrehozó művész, hanem a múzsa, a segítőtárs kap elismerést.

A díj ötlete Kárpáti Tamástól, a Premier című folyóirat főszerkesztőjétől származik, aki elmondta, hogy régi barátság fűzi Gyémánt Lászlóhoz és mélyen megrendítette, amikor a felesége, Krisztina - aki a festőművésznek nemcsak múzsája, társa, hanem titkára is volt - 42 éves korában, gyógyíthatatlan betegségben februárban meghalt.

A kitüntetéssel járó emlékplakettet Benedek György szobrász készítette, amelynek egyik oldalán a Gyémánt László festménye alapján készült Krisztina-portré látható, a másik felén pedig felirat: "A múzsának, a gondoskodó társnak, aki nélkül nem születhetnének halhatatlan művek."

A kitüntetett személyről héttagú kuratórium - Hernádi Judit és Székhelyi József színészek, Borsos Mihály fotóművész, a Gyémánt Lászlóról filmet készítő Ámon Betti, Kiss Ilona festőművész, Gyémánt László és Kárpáti Tamás - dönt, amely a díj alapításakor úgy határozott, hogy évente egyszer, Krisztina névnapon, augusztus 5-én adják majd át az elismerést - plakettet és oklevelet - az arra érdemes művészfeleségnek vagy művészférjnek.

(forrás: kultography, MTI)