Elkezdtem rajongani a könyv iránt, faltam a betűket és alig vártam, hogy kinyithassam a második részt, az Emma fiait. Most, hogy azt is befejeztem, tűkön ülök, mert még néhány nap hátra van a befejező rész, az Emma lánya megjelenéséig. Hogy miért kezdtem el tiniként rajongani a Kóthay család történetét bemutató sorozatért? Ennek több oka is van. Egyrészt a gimnazista éveimbe repít vissza: az olvasásakor úgy érzem magam, mint amikor annak idején Jókait olvastam. Igen, tudom, sokan nem szerették, főleg azért, mert kötelező olvasmány volt, én viszont imádtam. Szurkoltam Jókai hőseinek, ha kellett sírtam értük. Nosztalgikus élmény volt az Emma szerelmét olvasni, újra tininek éreztem magam. Miközben olvastam a könyvet azon kaptam magam, hogy drukkolok Emmának, hogy megtalálja a szerelmet, hogy rájöjjön valójában kit szeret. Utáltam mindenkit, aki rosszat akart neki.

Vonzódom hozzá azért is, mert egy család több évtizeden átívelő történetét mutatja be, és a kezdetek az 1800-as évek végéhez visznek vissza. Ennek a kornak megfelelő a regény nyelvezete is, ami külön felüdülést jelent a mai írók, sokszor pongyola stílusú fogalmazása után.

Imádom mert romantikus, és ezzel olyan érzéseket ébreszt fel bennem, amelyek a mai rohanó világban, a hétköznapok forgatagában csupán valahol mélyen élnek bennem és nagyon ritkán kerülnek felszínre.

Mindezeket az erős érzelmeket már csak szilárdítja bennem az a tény, hogy a történész végzettségű író, amellett, hogy szórakoztató olvasmánnyal szolgál, valamelyest történelmi áttekintést is ad az olvasójának. Az első két részbe beleszőtte az első és a második világháborút, leírja a korra jellemző helyzeteket, és teszi mindezt úgy, hogy egyáltalán nem lesz száraz a történelem. Nem túl sok, de arra pont elég, hogy ismét képet kapjunk arról, mi történt az országunkkal az elmúlt évszázadban.

Miután több kiadó – köztünk a köteteket most kiadó Ulpius-ház – nemet mondott Fábián Janka megkeresésére, az írónő nem adta fel és saját pénzén kiadta a regényeket, 200-200 példányban. A könyvek gyorsan elfogytak – akárcsak Janka pénze –, és a magánkiadásban megjelent műre végül felfigyelt a kiadó szerkesztője. Szerencsére. Azt gondolom, kár lett volna, ha ezt a sorozatot nem ismerheti meg a nagyközönség. Gyöngyszem a mai mainstream regények között.