A leginkább a Karib-tenger kalózai miatt ismert rendező e művével újabb vizekre evezett, igaz itt inkább keresi a vizet, mint hajózik azon. Az viszont biztos: maradt a csúnya külsejű hősöknél. A Johnny Depp életre keltette kalózt sem mondhatnánk túl sármosnak és jóképűnek, viszont a Rango figuráinak még őt is sikerült randaságban felülmúlniuk. E csúnya szereplőkkel Verbinski izgalmas, ám de egy kissé hosszúra nyúlt alkotást hozott létre. Ezért noha a mű szerethető, várhatóan a moziteremben ülök közül többen egy-egy pontnál unalmas tartják majd. Ezen a holtponton azonban hamar túl lehet lendülni.

Rango, a főhős háziállatként nevelkedett, kényelmes, de unalmas élete volt, amelyet különböző trükkökkel próbált feldobni. Egy napon azonban fordul a kocka, a véletlennek köszönhetően lehetősége adódik arra, hogy megmentsen egy falut és a vadnyugat hőse legyen. A stílusnak és a környezetnek köszönhetően a Rango nem a tipikus cuki, vidám dallamokkal teli rajzfilm lett, a nagy direkt poénokkal is csínján bántak az alkotók, azonban ennek ellenére is marad elég humoros elem a filmben.

Abban biztos vagyok, hogy a felnőttek – és különösen a férfiak – élvezni fogják a Verbinski alkotta western világot, azonban az kérdéses számomra, hogy a gyerkőcök is tudják-e majd szeretni ezeket a karaktereket. Ha igen, akkor várható, hogy a kisállat kereskedésekben megindul majd a kaméleonok iránti kereslet.