Ma nyitja meg kapuit a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison. A kiadók minden évben igyekeznek izgalmas újdonságokkal jelentkezni a könyvünnepre, ezek közül válogattuk ki azt a tíz könyvet és hozzájuk kapcsolódó beszélgetést vagy dedikálást, amire mindenféleképpen érdemes elmenni. A hétvége jelszava: Olvasni jó!
Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna
A Diszkomfortzóna szellemes, okos, önironikus krónikája egy ember felnőtté válásának. Franzen beszámol élete első tizenöt évéről a közép-nyugati Saint Louis városában a hetvenes években. Egyetemistaként beleszeret a német nyelvbe, sokat foglalkozik Kafkával, Rilkével, Thomas Mann műveivel. Megnősül, majd elválik, de ennek a zátonyra futott házasságnak a története szinte mellékes a globális felmelegedés, az energiapolitika és a madármegfigyelés iránti érdeklődéséhez képest. Jonathan Franzen Diszkomfortzóna című könyvét Bart István fordításában jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. Szombaton 11 órakor Jonathan Franzennel a Millenáris Teátrumban beszélget majd új könyvéről, irodalomról és madárlesről Veiszer Alinda.
Géczi János – Likó Marcell: A Bunkerrajzoló – Likó Marcell-élettörténet-rekonstrukció
Szétesik – helyreáll. Két egészen különleges szellem találkozik ebben a könyvben. Géczi János József Attila-díjas író, a máig legendás Vadnarancsok szerzője most a Vad Fruttik énekesének élettörténetét rakja újra, építi fel – darabokból, emléktöredékekből, szorongások és tripek elképesztően izgalmas sorozatából. A Bunkerrajzoló nem Likó Marcell életrajza. Inkább egy fiatal fiú története, aki elmerül a reménytelenségben. A kábítószerek és a céltalanság örvénye mélyre sodorja, ám sorsa az, hogy megkapaszkodjon mégis, és lépjen mindig feljebb. A Bunkerrajzoló azt mutatja meg, tűélesen, hogy Marci a Géczi Jánossal folytatott beszélgetésekben hogyan éli meg, milyennek látja a múltját. Élet a halál előtt. Hol komikus, hol nagyon is drámai hangon – de elejétől a végéig az őszinte feltárulkozás átütő erejével. Az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelenő könyv zenés bemutatója szombaton 11:00 órától a Millenáris külső színpadán lesz látható.
Szabó T. Anna : Senki madara
Az első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. De mi történik, ha annak, akit szeretünk, titka van? Ha nem akar egészen a miénk lenni? Ha feláldozza magát értünk, de közben mégis megtartja a szabadságát? Szabó T. Anna (japán nevén Kyoko) egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről mesél egy keleti legenda alapján, egyszerre mutatva be a kamasz-szerelem időtlen idilljét és a művészlét küzdelmes mindennapjait. Mindenkinek szól, aki nem fél az ölelés erejétől, és kész megtanulni a lényeget: ha madarat szeretsz, égbolt legyél, ne kalitka. A Magvető Könyvkiadó és a Vivandra Kiadó közös kiadásában megjelenő kötetet a szerzőnő a Magvető standjánál dedikálja szombaton 14.00 órakor.
Háy János: Hozott lélek
Háy János rendkívüli empátiával nyúl a különböző emberi sorsokhoz: a küzdelmeket mesékkel szövi át, a szomorú valóságot pedig humorral ellenpontozza. Érzékenyen ír olyan témákról, mint a szerelem és a szerelem elmúlása, az elhagyatottság, a veszteség, és a saját helyzetünkből fakadó düh feldolgozása (vagy egyszerű kiélése?). A rendhagyó szerkesztés már megszokott elemei – a hiányos szerkezetű mondatok, az asszociáció, a nézőpontváltások – játékosságot csalnak a komor történetekbe, melyekről a szerző így vall: Egy könyv, ami hozott lélekből dolgozott. Jöttek férfiak, nők, lányok, fiúk vegyest, öregek és fiatalok, s valamit kipakoltak magukból. Sokan az egész lelküket, mások csak egy darabkát belőle, azt, amelyik épp nyomta a lélek többi részét." Az Európa Kiadó gondozásában megjelent regényről szombaton 16:30-kor a Supka Géza terem Barna Imre beszélget az íróval.
Tommy Wieringa: Ezek az ő neveik
Először jelenik meg magyarul a hazájában és nemzetközileg egyaránt ismert és elismert, kortárs holland író, Ezek az ő neveik című regénye, amely 2013-ban elnyerte Hollandia legrangosabb irodalmi kitüntetését, a Libris-díjat. „Ezek Izrael fiainak nevei” – így kezdődik a Kivonulás könyve. Az embercsempészek által a pusztába vetett menekültek bolyonganak a végtelen sztyeppén. Történetük Mózes és az izraeliek kivonulására és az ígéret földjére vándorlására emlékeztet. Wieringa könyvei valós kérdéseket, problémákat, jelenségeket járnak körül, így az Ezek az ő neveik történetébe a menekültügy, az identitáskeresés, sőt, még a vallásalapítás természetrajzának felvillantása is belefér. Az Ezek az ő neveik humorral, iróniával és szenvtelenségében is mély empátiával keresi a választ a súlyos kérdésekre: Kik vagyunk? Megválthatjuk-e saját életünket? A Libri Kiadónál megjelenő kötetről szombaton 17:30-kor a Márai Sándor teremben Sárközy Bence beszélget a szerzővel és Wekerle Szabolcs fordítóval.
Buglyó Gergely: Oni – A bábu és a Talizmán
Az Oni: Szürke vér és az Oni: A Néma Város után záró kötetéhez érkezett a kalandokkal teli ifjúsági fantasy-trilógia a Gabo Kiadó gondozásában. Áron és testvérei nehéz feladat előtt állnak: a Virrasztók soraiba beépülve meg kell találniuk fogva tartott édesapjukat és a legendás Szilánkot. A szervezet tokiói központjában azonban a kiképzés csak a legkisebb veszély, amely rájuk leselkedik. A fiatalok lépésről lépésre közelebb kerülnek a végső győzelemhez, de nem hagyja őket nyugodni, vajon mire vár Baphomet, az első Oni. Ha nem indít támadást, vajon milyen szerepet szánt a Sikoltó Tárna mélyén szunnyadó ősi Onik seregének? A Könyvfesztivál keretében a hazai YA fantasy irodalomról beszélget Roboz Gábor Buglyó Gergely, Holló-Vaskó Péter (A. M. Aranth) és Lakatos István íróval vasárnap 10 órakor a Hess András teremben.
Hartay Csaba: Nem boci!
Traktorosok, takarítónők, takarmányügynökök téblábolnak, és beszélnek rettentően sokat a Körös- parti tájban. Roncsolt gondolatok, roncsolt nyelv és annyi elbeszélői irónia, humor, amennyi épp a legfogyaszthatóbbá teszi ezt a mai agrárlegendáriumot. Hartay Csaba tényleg tehenész, de nem úgy, hogy ül egy sámlin a boci (NEM BOCI!) mellett, és húzogatja a tőgyét. Ő az egyik cégvezető. Egy akkora cég vezetője, ahol négyszáz tehenet fejnek naponta kétszer. Ez a termék. Tizenegyezer liter tej mindennap. És az elbeszélő napi problémái, élethelyzetei, amelyekről a történetek szólnak, valójában egy menedzser problémái (hogyan osszuk el a szabadságolásokat, hogyan vegyünk fel új munkaerőt, hogyan ellenőrizzük a termelést). A Nem boci! a népi írók legnemesebb hagyományaira épít, a mai magyar próza legüdébb nyelvét használja, és az üzletemberek legaktuálisabb problémáira reflektál, plusz még vicces is. Vasárnap 10 órakor a Kner Imre teremben tartják az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóját, a regényből felolvas Nagy Péter színész.
Anders Rydell: Fosztogatók
Az Alexandra Kiadó egyik Könyvfesztiválra érkező újdonsága a II. Világháborús történetet feldolgozó Fosztogatók. Hogyan rabolták el a nácik Európa műkincseit? A Fosztogatók a nácik fanatikus művészeti megszállottságának, valamint az „elveszett” kincsekért napjainkban folyó elkeseredett jogi és erkölcsi harcnak a lebilincselően izgalmas története, melyben milliárdokat érő műalkotásokról, a múltjukhoz való jogukért harcoló örökösökről esik szó. A háború után eltűnt alkotások közül sok a mai napig nem került elő, illetve tisztázatlan körülmények között jutott híres múzeumok birtokába. Vasárnap 11 órakor az Osztovits Levente teremben Anders Rydell-lel Gréczi Emőke művészetszociológus és Veiszer Alinda beszélget.
Shlomo Avineri: Herzl – Theodor Herzl és a zsidó állam alapítása
Ma Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga előtti tér Herzl Tivadar – azaz Theodor Herzl – nevét viseli, mert itt állt valaha az a ház, amelyben 1860-ban a világra jött „a zsidó állam megálmodója”, ahogy az emléktábla írja. Itt is élt, és a budapesti Evangélikus Gimnáziumot látogatta, amíg tizennyolc éves korában Bécsbe nem költözött a család. Herzl, aki az Osztrák-Magyar Monarchia liberális légkörében nevelkedett, valójában nem politikusnak született, hanem sokkal inkább gondolkodónak; az antiszemitizmus megállíthatatlannak tetsző terjedése, és főleg a kelet-európai – oroszországi – zsidóság mérhetetlen nyomorúságának, kitaszítottságának, és elnyomatottságának a megismerése tette azzá, és késztette élete főműve, A zsidó állam megírására. A röpirat megjelenése fordulópontnak bizonyult a zsidóság történetében, és a szerző életében is. A Corvina Kiadó gondozásában megjelenő kötet bemutatója vasárnap 14 órakor lesz az Osztovits Levente teremben, ahol Shlomo Avinerivel, Toronyi Zsuzsanna a Magyar Zsidó Levéltár és Múzeum igazgatója és Gerő András történész, egyetemi tanár beszélget.
Marianna D. Birnbaum - Esterházy Péter: Az évek iszkolása
Huszonnégy évvel később... Legyen a 24 az a szám, amely az Esterházy-kalauz és Az évek iszkolása beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az Egri csillagok nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? A Magvető Kiadónál megjelenő kötetről vasárnap 15 órakor Nyáry Krisztián beszélget Esterházy Péterrel és Marianna D. Birnbaum irodalomtörténésszel.
Bár se dedikálás, se beszélgetés nem lesz Cheryl Strayed regénye kapcsán a Könyvfesztiválon, mégis szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani ezt a remek könyvet, amely a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a mozikban pedig Reese Witherspoon főszereplésével láthatjátok. Se szeri, se száma az olyan könyveknek, amelyek a középosztály középkorú tagjainak életválságáról szólnak. Többnyire önmagukat keresik, és e célból hosszú, fáradságos utakra is vállalkoznak. Vannak, akik befelé utaznak, a lélek mélységeit kutatják, mások valóságos utazásra indulnak, testüket és lelküket egyformán próbára teszik. Járják a világ zarándokútjait járják, az El Caminót, ellátogatnak Rómába, Lourdes-ba, Nepálba. Útjuktól legalább annyira remélnek kalandokat, élményeket és szerelmet, mint lelki megbékélést. Első pillantásra a Vadon hasonló krónikának tűnik. Ám a szerző se nem középosztálybeli, se nem középkorú. Anyja hirtelen jött betegsége után Strayed élete viharos sebességgel hullott szét. Családi kötelékei meglazultak és eltűntek, házassága megromlott. Egyedül maradt mindenféle értelemben. Egy sportboltban esett pillantása a legjelentősebb amerikai túraútvonalról szóló útikönyvre. A túra teljesítése először csak homályos ötlet volt, majd egyre inkább alakot öltött, végül világos célként rajzolódott ki előtte. Zarándoklata 1100 mérföldön és három hónapon át tartott, mégpedig igen zord körülmények között. Szánalmasan felkészületlen volt erre a megpróbáltatásra, testileg és lelkileg egyaránt. Kötetében kiváló láttató erővel idézi fel a hosszú gyaloglás keserves és magasztos pillanatait. A külső utazás, a távolság, a természet és a test meggyötörte, a belső viszont felemelte. Újfajta tisztelet és csodálat ébredt benne: útja végigjárása elsöprő és alapvető élményt jelentett számára.
Kommentek