A nemrégiben megjelent Nagy Séfkönyv több, mint amit a legtöbb szakácskönyv fel tud mutatni: nem csak a fantasztikus ételeket, és a mögöttük álló Alkotókat mutatja be, hanem egy korrajzot is, abból az időszakból, amikor a magyar vendéglátás túlnőtt a gulyásleves – marhapörkölt – Gundel palacsinta (vagy esetleg Somlói galuska) szentháromságon, és elfoglalta méltó helyét a modern csúcsgasztronómiában.

A manapság legjobbnak tartott magyar séfek közül 25 konyhaművészt és ételkölteményeiket bemutató könyv így nem csak azoknak szól, akik megkísérlik reprodukálni a Vető Gábor által készített fantasztikus ételfotókon látható remekeket, de azoknak is, akik ezt az átalakulást kicsit belülről is látnák. Azokat az embereket a folyamatok mögött, akik nem csak képesek voltak itthon meglovagolni a külföldi hullámokat, hanem maguk is diktálták a gasztrodivatot, létrehozva ezzel a modernkori magyar csúcsgasztronómiát.

Hogy a pályaválasztás és pályán maradás mögött milyen indíttatások, véletlenek és eleve elrendelések, nyereségek és áldozatok álltak, azt a 25 séf személyes történeteiből ismerhetjük meg. És ennél még többet: ki hogyan került a pályára, Michelin csillag vagy a vendégek elégedettsége pontosabb fokmérője a séf sikerének, vidéken vagy a fővárosban jobb-e éttermet vezetni, vagy éppen mennyire meghatározó egy menü sikerében a ház borkínálata.

A történeteken túl persze azért bőven jut hely az ételeknek is: mindannyian három fogás receptjeit osztják meg az olvasókkal, ki aprólékos részletességgel, ki az olvasó fakanál-forgatási képességeiben is bízva kissé szűkszavúan. Így aztán nagyjából a konyhai rutin minden fokozatához találunk elkészíthető receptet, persze soha nem árt, ha valaki nem csak a kávéfőzőt ismeri fel.

Ami különösen kedvünkre való volt, hogy egyes sztárszakácsok könyveihez képest nem kell a fél világot bejárnunk az alapanyagok után kutatva – persze több bemutatott séfről kifejezetten tudható, hogy a helyi alapanyagokra esküszik, így tényleg mindent megtalálunk akár a piacon, akár a saját kiskertünkben.

Nem csak az adott receptek, hanem a belőlük nyert inspiráció is fantasztikus eredményekre vezethet a saját konyhánkban is. Csúcsból alkot még „csúcsabbat” Dóczi György japán ráklevesével, klasszikusból divatosat Lőrincz György a Szent Jakab kagylóval megspékelt rakott krumplival, egyszerűből kis csavarral lesz nagyszerű Bíró Lajos barackos túrógombóca (nem áruljuk el a titkot, keressétek a könyvben). De estig sorolhatnánk a kiváló fogásokat, és természetesen mindenkinek ízlése válogatja, mit tart a csúcsok csúcsának. Egy dolog viszont egészen biztos: aki kezébe veszi a Nagy Séfkönyvet, előbb-utóbb a fakanalat is előkeresi a fiókból.

 Szabó Edit és Vető Gábor Nagy Séfkönyve a Corvina Kiadónál jelent meg.