Magyarország egyik leghíresebb bortermővidéke leginkább mézédes, aranyszínű aszúinak köszönheti ismertségét és elismertségét. Mégis hiba lenne azt gondolni, hogy ebben ki is merül a Tokaj-környék tudománya, ahogy erről a szombaton, a Corinthia Hotelben megrendezett Nagy Tokaji Kóstolón több ízben is megbizonyosodhattunk.

Idén első alkalommal került megrendezésre a Tokaj Grand keretében a Nagy Tokaji Kóstoló. Március 28-án a Corinthia Hotel Budapest termeiben több mint hatvan borászat és tizenöt egyéb kiállító "portékáit" volt szerencsénk megkóstolni. Az esemény, egy egész napos sétáló kóstoló mellett több mesterkurzuson való részvételre is lehetőséget adott, ahol az egyes tájak sajátosságaival, borhoz kapcsolódó ünnepségeikkel és fesztiváljaikkal ismerkedhettünk meg - természetesen további borkóstolás mellett. A Bodrogkeresztúron megrendezett Mindszent Havi Mulatság, a vendégeket nyáron váró Bor, mámor... Bénye vagy a környék egyik legexkluzívabb, idén ősszel már tizenkettedik alkalommal látogatható programja, a Tokaji Ősz mind megmutatták, mennyi érdekes, izgalmas látni- és tennivalót is rejt a tokaji vidék a borok mellett is. De persze a kóstolón azért elsősorban a boroké volt a főszerep.

Nem is akármilyen boroké! Rögtön elsőre sikerült egy friss diplomás borász 2013-as furmint dűlőválogatásába belefutnunk a Royal Tokaji pincészetnél, majd ugyancsak a Royal 2012-es, 100%-osan furmint szőlőből készült borát ízlelhettük meg. Ez utóbbiból csupán egyetlen hordónyi készült, amit kóstolásra szántak, de olyan jól sikerült, hogy a körülbelül 300 palack nagy része mégis eladásra került, igazi különlegességgé téve így a bort. A Basilicus 2012-es, Mestervölgy névre keresztelt, dűlőszelektált furmintját egy különleges, a Dunavox által bemutatott olasz boradagolóból kóstolhattuk meg, amelyben a felbontott palack hetekig is megőrzi frissességét, a nedüt pedig az italautomatákhoz hasonló, nyomógombbal vezérelt rendszer juttatja a poharakba. Mivel a tokaji borok többségét általában háttérbe szorítják az aszúk, és mert személy szerint a szárazabb borok közelebb állnak a szívemhez, így a kevésbé mézes vonalat tartottuk szem előtt a nap folyamán. Így sorra került az Olaszliszkai Samuel Tinon 2009-es szamorodnija, a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok 2013-as, Fortissimo névre hallgató cuveé-je, illetve a Pannon Tokaj Zsombor furmintja és 2011-es Hanna cuveé-je is, mindegyik csont nélkül hozva az elvárt, igen magas szintet. Ám a tokaji borok, mint kiderült, talán még a leglelkesebb édesbor-tagadókból is képesek lennének rajongót csinálni.

Nem kellett ugyanis sok ahhoz, hogy az édesebb ízek lassan, de biztosan bekússzanak a poharainkba, és ott is maradjanak egy jó ideig. A merényletben a két "főbűnös" a Tokaji Grand Selection késői muskotálya és a Majoros Birtok Blanka cuveé-je volt. Előbbi gyümölcsös, játékos ízével gyermekkorunk kedvenc rágógumijaira emlékeztetett, legyen ez akármilyen kevéssé fennkölt is, utóbbi pedig az édes és a friss ízek olyan jellegű keverékével örvendeztetett meg, amire csak egyetlen válaszreakciót adható: még többet szeretne belőle az ember. Így eshetett, hogy a Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2007-es, 5 puttonyos aszúja, a Patricius Borház késői szüretelésű, 2012-es Katinka cuveé-je vagy a Füleky Pincészet 2012-es Pallas-a is utat talált a poharainkba, kimaxolva ezzel a három óra alatt, súlyosabb következményekkel kóstolható borok számát. Annyi biztos, hogy a tokaji bor nem véletlenül világhírű "márka", valami igazán különleges dolog lehet ott a földben ami az elhivatott borászok tudásával megtámogatva remek italokká válva kerül a palackokba.

Természetesen ezek mellé a jó italok mellé harapnivaló is dukál, amit például a Stelázsi mesés, és boros rendezvényen magától értetődő sajttálai, vagy a Budai Gesztenyés Étterem kínálta szendvicsek személyében könnyen be is szerezhettünk. Ezzel szemben Flying Bird Teaház hagyományos kínai teái már kissé kilógtak a rendezvénytől elvárt sorból - de egyáltalán nem rossz értelemben. A sok hűvös bor után szinte felüdülésként érte az ízlelőbimbóinkat az alkoholmentes, forró tea, akár frissítő oolong, akár földes ízű puerh került a csészécskénkbe.   

A Winelovers-programsorozat a borkedvelőket ezután is a hetedik mennyországba fogja repíteni idén, aki tehát lemaradt a Tokajt dicsőítő fordulóról annak sincs semmi oka a bánatra, áprilistól novemberig egy-egy nap erejéig sorra kerülnek még a legjobb kékfrankosok, pezsgők, olaszrizlingek és végül a bordóik, tehát kedvünkre ismerkedhetünk az ország legjobb boraival. Hogy borásszá nem válunk tőle, az biztos, de magabiztosabban vehetjük le az italboltok polcairól a palackokat és alkalmi fogyasztók között biztosan kitűnhetünk "szaktudásunkkal", arról nem is beszélve, hogy egy itt eltöltött délután nem elhanyagolható mennyiségű élménnyel és új ízekkel is megajándékoz. Legyen szó akármilyen borról is, rosszul nem járhatunk.