Az utóbbi időben az e-könyvek és a hozzájuk tartozó olvasókészülékek jelentősen átalakították az olvasási kultúrát. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kapcsán az e-könyvek jelenéről és jövőjéről tarottak kerekasztal beszélgetést.

A Lévai Balázs vezette beszélgetésen Nyáry Krisztián író, kommunikációs szakember, Fejős Éva író, Hammer Ferenc szociológus, Farkas István e-könyv blogger és Pataki Róbert a Magyar Telekom üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese vitatták meg az elektronikus könyvek helyzetét. Annak ellenére, hogy a statisztikák szerint lényegesen kevesebbet olvasnak az emberek, mint a 1980-as években, mind gyakoriságát, mind mennyiségét tekintve, afelől nincs kétség, hogy minden korábbinál több szöveggel kerülnek kapcsolatba. Hammer szerint a klasszikus irodalom, az olvasásból származó műveltség mára egyfajta szubkultúrává vált, ami a bölcsészhallgatók között sem elterjedt, a helyét pedig a másféle szövegek fogyasztása és készítése vette át. Az emberek olvasás iránti igénye tehát nem szűnt meg, csupán átalakult.

"Nem arról van szó, hogy vannak különböző eszközök és az egyik válságban van a másik meg nem. ... De a nyolcvanas évek óta felnőtt egy újabb generáció, aki azon szocializálódott, hogy a betű a képernyőn van, ezért onnan várja a tartalmat." tette hozzá Nyáry Krisztián, utalva ezzel azokra az véleményekre, melyek a könyvek e-könyvek által való eltörlésén aggódnak. Az e-könyv így logikus lépés az olvasóhoz való alkalmazkodás felé, és nem az olvasás kultúrájának halála, amire nem ellenségként hanem segítségként kell tekintenünk. A technológia viszonylagos frissessége miatt persze még nem tökéletes, sem a kínálat, sem a szűrés nem megfelelő még, de folyamatosan fejlődik. A Magyar Telekom is az e-könyv népszerűsítése és könnyebb elérhetősége miatt hozta létre a txtr applikációját, amelynek folyamatosan bővülő kínálatában jelenleg több mint 4000 magyar és 1 millió külföldi cím található meg. Emellett az Olvasd ki a várost! akció keretein belül egyfajta interaktív kincskeresésre invitálják a közönséget, ahol is ingyenes wifi-állomásokon való bejelentkezéskor újabb könyvrészleteket kaphatunk meg, ezzel is a digitális olvasást népszerűsítve.

"Élethelyzetenként változik, hogy hogyan fogyasztjuk ugyanazokat a tartalmakat." vetette fel Nyáry, amiben beszélgetőpartnereivel egyetértettek. Fejős Éva is megerősítette, hogy az ő olvasói is ugyanúgy forgatják digitális és hagyományos formában a könyveit, és maga is elkötelezett e-könyv olvasó. Egyrészt mert praktikusabb, hogy egyetlen kis eszközben egy egész könyvtárat magával vihet, másrészt pedig mert sokszor olcsóbban hozzájuthat egy-egy kötethez, így kisebb anyagi kockázatot vállalva szívesebben próbálkozik ismeretlen szerzőkkel is. Kiderült az is, hogy külföldön kezd gyakorlattá válni az, hogy fizikai példányokat csupán korlátozott mennyiségben, ritkaságként gyártanak le, így a könyvipar bakelitjévé téve őket. Farkas István évek óta azért dolgozik, hogy az e-könyv olvasás egyenrangú legyen a papírkönyvekkel és "ne nézzék felvágósnak vagy kalóznak azt, aki digitálisan olvas", emellett blogján az e-köny olvasókat és a tartalmakat elemzi, kritizálja, tanácsokat ad. A kis helyen elférő rengeteg cím az ő számára is az egyik nagy pozitívum, de említésre került a betűméretek könnyű változtatása vagy az olvasó eszközök hosszú élettartama és különböző választható mérete.

Az e-könyv tehát kikerülhetetlen része a könyviparnak, ami ellen értelmetlen és eredménytelen ágálni, mert csupán egy paradigmaváltás, és nem az olvasási kultúra totális eltörlésének eszköze. Ahogy a digitális zenehozzáférés lecsökkentette ugyan az albumvásárlást, de fellendítette az élő zenei szcénát, úgy az e-könyv is csupán másik platformra helyezi az ember alapvető szöveg, információ és történetek iránti vágyát. Kényelmes és praktikus techológia, ami rengeteg lehetőséget tartogat annak, aki kíváncsi rájuk.