Kultography

Édes szavakkal remek koncertet adni csak így érdemes...

Édes szavakkal remek koncertet adni csak így érdemes...

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2013-12-01 14:19

Szimfonikus zenekarra hangolva minden dal különleges értelmet és hangsúlyt nyer, különösen akkor, ha mindez a mai magyar popzene egyik kiválósága, Janicsák Veca előadásában jut el hozzánk. Az énekesnő új lemezének dalaival és néhány kölcsönvett kedvencével nem csak egy szimfonikus koncertet adott, de "komoly-zenei" élménnyel ajándékozta meg a közönséget.

veca_1.png

unnamed (1)_1.jpgAz elsőként meghirdetett esti koncertre gyorsan elfogytak a jegyek, így a stáb úgy döntött, egy késő délutáni időpontban azok is hallhatják az Édes szavakkal című lemez áthangolt változatát, akik nem voltak elég gyorsak a jegyfoglalákor. Sok hely itt se maradt, a széksorokat szinte teljesen megtöltötte a közönség, amelynek összetétele gyakorlatilag teljesen vegyes képet mutatott: volt aki családi programként jött egészen kisgyerekekkel, de voltak itt mankójukba és egymásba kapaszkodó idős házaspárok is. Persze a rajongói tábor gerincét Veca korosztálya teszi ki, nagy részük természetesen az X-Faktor kapcsán, 2010-ben "szegődött" az énekes mellé. 

A koncert első dalában sajnos pont a lényeget, vagyis Vecát nem hallhattuk eléggé, de a technikai bakik csak néhány percig tartottak és a hangosítás utolérte "a hangot". Persze el kell ismerni, ez nem könnyű feladat, ugyanis ez a hang az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül. Már az említett tehetségkutató idején megvolt az a bizonyos alap, de a rajongók akkor (valószínűleg Vecával együtt) izgultak, hogy a tehetségkutató döntőiben minden hang kerüljön a helyére. Bevallom, én azóta kevéssé követtem Veca pályafutását, meg persze a stúdióban felvett anyagokból a fejlődés nem feltétlenül derül ki. Ám tegnap este lenyűgözött, amit hallottam: terjedelemben, pontosságban, magasságban és mélységben minden tökéletesen oda volt téve, ahol a helye van, és mindez tökéletes harmóniában volt a Dohnányi - szimfonikusokkal - akiknek szintén nagy gratuláció jár a tegnapi élményekért. 

unnamed_1.jpgA koncert során a főszerepet természetesen az új album dalai kapták, ezek közül toronymagasan a legjobb a Veca által írt és szerzett Prayer, voltak még itt régebbi slágerek, mint a Labirintus, vagy az Édes otthon, de hallhattunk olyan más szerzőktől kölcsönvett dalokat, mint a Most múlik pontosan, a Kell ott fenn egy ország, illetve a New York (Horváth Charlie és Alicia Keys-módra is). Külön gyöngyszem volt Nagy László: Ki viszi át a szerelmet című versének átirata, amiről hangszerelést és előadást tekintve is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

Dalszerzés kapcsán is meg kell említeni a fejlődést, Veca ezen a téren is egyre jobb, érezhető ez a különbség a mostani lemez és a korábbi szerzemények között - pedig már azok is egészen jók voltak. Különösen a Lélekharangot és a Prayer-t hallgatva van ok az optimizmusra - ez utóbbi kapcsán én titkon reménykedek azért egy magyar imában is. Mindenhez persze Vecának még mindig rengeteg ideje van, hiszen még mindig csak 24 éves. 

Az már Veca pályájának elején egyértelműen kiderült, hogy olyan zenészekhez és dallamvilágokhoz nyúl szívesen, akik jóval a sztratoszférán túl vannak a magyar könnyűzenei égbolton, ezt a magasságot elérni pedig hatalmas kihívás. A jó hír, az, hogy Veca szemmel láthatóan (vagyis füllel hallhatóan) mindennel rendelkezik, ami ennek eléréshez szükséges, a többi pedig kitartás és munka kérdése.

Az űrutazás zenei berkekben amúgy sem a csillagok elérését jelenti, sokkal inkább a leéneklésüket. Mi pedig jó néhány ilyen csillagot láttunk tegnap a színpadra szállni Janicsák Vecának köszönhetően. 

unnamed (3).jpg

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása