A tetszetős, amúgy eredeti borító, újabb erotikus regényt takar. Úgy tűnik ugyanis, hogy a siker ezen a vonalon még töretlen, a „műfaj" nem fulladt ki több sorozat után sem. Az pedig, hogy az írónő neve alatt ott figyel a „New York Times Bestseller" felirat, talán még jobban megfogja a könyvmolyokat, ezzel is ténylegesen a sikerhez vezetve az írónőt.

A történet a szokásos: egy lány megismer egy pasit – mondjuk itt épp fordítva–, a lány gyönyörű, a pasi gazdag és eszeveszetten jóképű. A sármos férfi kitartóan ostromolja a csodásan szép, ámde ellenálló lányt, egészen addig, míg az végül be nem adja a derekát. A szereplők valamiért ezekben a könyvekben hangsúlyozottan gyönyörűek, nem mintha valaki ne lehetne jó az ágyban anélkül is, hogy gyönyörű lenne. No, sebaj. Térjük vissza oda, hogy a lány beadja a derekát: végül csak összejönnek, de persze nincs könnyű menet, kezdődnek a bonyodalmak. Kiderül, hogy a lánynak van valami defektje, amit titkolni akar, ezért inkább menekül a kapcsolat elől. De mint minden könyvben, a pasi most sem adja fel, a lány után megy, aki hallani se akar róla. Könyv vége.

Az írónő igazából semmi másra nem vette a fáradtságot, mint arra, hogy beleírjon egy jó adag szexjelenetet a sztoriba. A többi részlet teljes mértékig kidolgozatlan. Bár, ha jobban belegondolunk, akkor elismerjük, hogy ehhez a történethez nem sok kidolgozásra volt szükség.   Persze a szexuális részeket azért kimerítő részletességgel ecsetelte, hiszen úgyis ezért fogják az emberek megvenni ezt a könyvet.

A fordítónak se nagyon kellett megerőltetnie magát, hiszen nem minőségi könyvön dolgozott. Éppen ezért nem is bonyolította túl a dolgot.

Aki olvasott már ilyen témájú, manapság megjelent könyvet, önkéntelenül is össze fogja hasonlítani a történeteket. Míg az Szürke és a Crossfire sorozatok szólnak is valamiről, ha más nem az emberek egymástól való függőségéről és kapcsolatáról, némi kriminalisztikával és feszültséggel, ebben a könyvben már ez sincs. Mintha ez az iromány azok gyenge utánzata lenne, és próbálná a lerágott csontok maradékát még megmenteni. De ez semmire sem elég. Elmaradt az „ez a könyv letehetetlen” érzés, gyakorlatilag a vége után két perccel már el is felejtődött az egész történet. Csak egy kérdés vetődött fel: most akkor ez mi is volt?

Öröm az ürömben, hogy a nagy semmit is sorozatra tervezték. Mivel az első könyv elég sokat mond a következőkről, kétséges a továbbiak sikere. Mi inkább kihagyjuk…

A könyv az Ulpius-ház gondozásában jelent meg.