A Földet elfoglalta a világűrből érkező idegen faj, melynek tagjai irányításuk alá vonták az emberek elméjét, miközben beköltöztek a testükbe. Az emberiség nagy része már rég feladta a Lelkek elleni küzdelmet, elfogadták, hogy testük csupán egy burok. Bár a parazitaként élősködő betolakodók megszüntették a háborúkat, és paradicsommá változtatták a Földet, de mindennek semmi haszna, hisz az emberiség nem élvezheti. Mikor már az ellenállók csupán egy maréknyi csoportja harcol az idegenek ellen, Vanda, egy híres/hírhedt, különc vándor érkezik a bolygóra, aki éppen a lázadók egyikének testét kapja tartózkodása idejére.

Az eredeti személy, Melanie Stryder (Saoirse Ronan) lelke azonban nem adja fel a harcot, nem költözik ki saját testéből, sőt egyenesen visszaköveteli jogos tulajdonát. Vanda elméje megtelik a lány emlékeivel, így megismeri Melanie szerelmét, Jaredet (Max Irons), aki egy távoli helyen bujkál, és még mindig ellenáll az idegen létformáknak. Vanda elkezd vágyakozni a férfi után, s ezzel kezdetét veszi a hajsza, amelynek tétje az emberiség fennmaradása.

Andrew Niccol tudatosan kiirtotta a science-fiction elemek 90%-át a forgatókönyvből, így nem maradt más, mint egy unalmas, vontatott, minden érdekességet nélkülöző, nyálas tinifilm. Míg a regényben Vanda részletesen beszámol a különböző világokról, ahol már élt, addig a moziban inkább a csóktechnikáját finomítja, kimerítő rendszerességgel. A történet első fele Melanie és Vanda folyamatos belső küzdelméről szól, amit nagyon nehezen lehet visszaadni a vásznon. Saoirse Ronan játéka erőltetett és semmitmondó, hol túlzásba viszi a mimikát, hol faarccal néz a távolba, miközben elvileg épp a teste feletti irányításért küzd. Mindezt pedig tetézi a rettenetes szinkron. A férfi főszereplőkről sem mondhatunk el sok jót, Jake Abel és Max Irons – Jeremy Irons fia – csupán a sztereotipikus hősszerelmes figurát hozzák, annak is a csöpögős verzióját. Egyedül az őrült Hajtó szerepében otthonosan mozgó Diane Kruger az, akinél némi pozitívumról is beszámolhatunk: Kruger karaktere az egyetlen, amely visszaadja a regény hangulatát.

Az Alkonyat-rajongók valószínűleg szeretni fogják a filmet, hiszen szerelemből és problémás jó pasikból itt is akad pár, a sci-fi rajongók azonban messze kerüljék el A burok (12) mozi változatát, maradjanak csak a regénynél, abban nem csalódhatnak.

JÁTÉK:

Azok között, akik helyesen válaszolnak a következő két kérdésre, három darabot sorsolunk ki Stephanie Meyer A burok című könyvéből. A megfejtéseket a jatek@kultography.hu e-mail címre várjuk, április  2., kedd 19 óráig. Az e-mail tárgyába írjátok bele: Burok-játék

A játékban csak azok vehetnek részt, akiknek a postai címe és a telefonszáma is szerepel az e-mailben. (A kiszállításhoz szükséges). Eredméyhirdetés kedden este, itt az oldalon a cikknél hozzászólásban lesz.

- Melyik kiadónál jelent meg hazánkban A burok című könyv?

- Melyik az a trilógia, amelyik szintén ennél a kiadónál jelent meg és Jennifer Lawrence főszereplésével készítettek az első részéből filmet?