A történelem és a politika iránt érdeklődőknek valóságos csemege lehet Müller Rolf könyve, amelyben az író részletesen beszámol a politikai rendőrség kialakulásáról, vezetőiről, változásairól. Mivel ez rengeteg információt és adatot jelent, így azok, akik egy könnyed, olvasmányos, regényszerű történetet várnak a könyvtől, hozzá se kezdjenek. Itt bizony statisztikák, nevek és dátumok garmadával kell megbirkóznia az olvasónak, hogy ne veszítse el a fonalat. Müller írása egy izgalmas és érdekes tanulmány, amire érdemes időt szánni.

Rengeteg filmben láthattuk már, ahogy megáll az a bizonyos fekete autó a ház előtt, és az államvédelmisek kirángatják a "bűnöst" otthonának biztos melegéből. Elég csak A tanura gondolnunk vagy a nem régiben bemutatott Bergendy Péter filmre, A vizsgára, hogy a jól ismert korszak és rendőrség megelevenedjék a képzeletünkben. Ha az ember olyan fiatal, mint én, és ezáltal a filmeken kívül soha nem volt semmi köze a Rákosi-korszak politikai rendőrségéhez, akkor rengeteg kérdés motoszkál a témával kapcsolatban a fejében. Mi is az az Államvédelmi Hatóság és mi volt a feladata, a jogköre? Kik voltak mindezért a felelősök? Mi lett azokkal, akikre rásütötték a rendszer ellensége bélyegét? Egyáltalán mit kellett ahhoz tenni, hogy az már ellenséges magatartásnak számítson?

Müller Rolf megpróbál a legtöbb kérdésre választ adni, de nagyon sok témát csak részlegesen érint, így például a nagy vízhangot vert perekről nem esik bővebben szó, és az áldozatok fizikai és lelki sérelmeiről sem olvashatunk ebben az írásban. A könyv célja sokkal inkább az, hogy helyére tegye a fogalmakat, megvilágítsa a kor városi legendáinak hátterét, és eligazítson bennünket ebben a nagyon is zűrzavaros szervezetben. Számomra a legérdekesebb a "Mindenkiről mindent tudni" című fejezet volt, ami a besúgóhálózatokról és a lehallgatásokról szólt. A magánszféra ilyetén való semmibe vétele elképesztő, és rengeteg erkölcsi dilemmával jár ezek pontos megismerése. Vajon létezik-e olyan helyzet, amiben én is hajlandó lennék beállni a besúgók közé?

"... a háborús bűnösök őrizetbe vétele mellett a reakció és a népellenes tevékenység elleni harc fő irányát a megelőzésnek, a megfigyelésnek és a felderítésnek kell képeznie." Megelőzés, megfigyelés és felderítés, vagyis az emberek lehallgatása és átvizsgálása egy külön erre a célra alakult titkos szervezet által.

Miközben olvastam Müller könyvét gyakran elkalandoztak a gondolataim, magam előtt láttam mintegy filmjelenetet, ahogy Tömpe András a besúgóhálózat felállítása mellett érvel, és a besúgás előnyeit ecseteli. Nem egyszer figyelmeztetnem kellett magam, hogy mindez nem fikció, ez a múltunk, a történelmünk szerves része, amit ismernem kell.

Bár nem habkönnyű olvasmány, Müller Rolf Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban című könyvét mégis mindenkinek ajánlom, mert érdemes elmélyednünk egy kicsit történelmünknek ebben a csöppet sem szívderítő és kellemes bugyrában is. A kötet a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg.