A már hagyománynak számító óévbúcsúztató-újévet köszöntő koncert egyik legfőbb vonzerejét azok a produkciók jelentik, amelyek ritkán, vagy soha korábban nem voltak hallhatóak, köztük olyanok is, amelyek nagy valószínűséggel kizárólag egyszer, ezen a koncerten hangzanak csak el. A közönség több mint egy évtizede tartó érdeklődésére jellemző, hogy a koncertek évről-évre telt házak előtt zajlanak, sokan már hetekkel-hónapokkal az újabb koncert előtt biztosítják helyeiket.

Az első rész hagyományosan az Amadinda repertoárjának legnépszerűbb darabjaiból épül fel, amely az est vendége, a nemzetközi hírű Szent Efrém Férfikar produkcióival egészül ki. Az éjfél előtti perceket Johann Sebastian Bach zenéje, az utolsó óévi pillanatokat, az Amadinda gongjainak zúgása tölti ki.

Míg a koncert első felét percre pontosan meg kell tervezni – hiszen elképzelhetetlen lemaradni az éjfél pillanatáról – a második rész már jóval kötetlenebb, időtartama függ a közönség akaratától is. A második rész a megismételhetetlen pillanatoké. Az újév első produkciója hagyományosan egy Strauss polka, majd színpadra lép az est másik házigazdája, Presser Gábor. A „zenevonat” örökzöld Presser dalokkal és az erre az alkalomra újrahangszerelt LGT számokkal ér a végállomásra.