1975-ös megalakulása után hamarosan kultikussá vált, és a rendszerváltás előtti rezsim tiltó politikája ellenére, rendkívüli népszerűségüknek köszönhetően rendszeresen fel tudtak lépni. A VHK zenéjének jellegzetessége, hogy a teljesen szabad, spontán zeneteremtést is alkalmazza, s felfogásuk szerint ez az élet teljességének zenéje.

A VHK-nak sikerült továbblépnie azon az úton, amelyben a műfajt alaposan megújítva látomás-erejű, tudat-tágító zenei világuk felkavaró életszerűséggel sodor a megtisztító erejű kiteljesedés felé. A szokatlanul életszerű, pszichedelikusan fejlődő átélést, az élet fordulópontjainak rendkívüli drámaiságát hordozzák az új lemezen hallható „Holdak Kelet felé” ill. „Belső Világegyetem” című dalok. Különlegesen gyönyörű, romantikus világot idéz meg a „Szerelembe zuhanás” és a „Szárnyas égbolt”, az „Élet ünnepe” és a „Hun testvériség” pedig az élet őserejének fergeteges energiáktól feszülő dalai. Tágra nyitják a kapukat, s a kozmikus életerő itt a Földön is csillagokat haraptat a hallgatóval.

A Quartnak adott interjújában Grandpierre Atilla így jellemezte az új lemezt: "azt a látomásos, nagyszabású folyamatzenét viszi tovább, amit az Élő világegyetem című számunk képviselt az első lemezen a nyolcvanas években - de úgy, hogy ennél még életszerűbbé válik. Ahogy a zene, a szöveg alakul, kilép a zeneiség eddig ismert kereteiből, és sűrű életté válik, folyamatosan alakuló, meglepő és váratlan, öntörvényű és drámai élményfolyammá, nagyobb távlatokban, messze kifutóan".

A világszerte nagyon várt album CD-n és korlátozott számban LP-n jelenik meg, Magyarországon szerzői kiadásban, Európában pedig a finn Elektro Records gondozásában. Az album teljes egészében meghallgatható a Lángoló Gitárok oldalán. Megrendelhető a zenekar weboldalán, továbbá online oldalon és az iTunes-on. A lemezbemutató koncertre december 21-én kerül sor a Pecsában tartandó Világvége Fesztiválon.