Bár a bejrúti születésű énekes ismét alapvetően és megkérdőjelezhetetlenül pop lemezt készített, a zenei színvonal azért igenis értékelhető, sőt, értékelendő. Mika új lemeze tehát nem az a fajta, a zene alapjait megváltoztató és újraíró alkotás, amiről az összes kritikus és a teljes zenész szakma ódákat zengene, de a feladatát tökéletesen teljesíti: igényesen és izgalmasan szórakoztat. Megmaradtak a srácra jellemző magas énekhangok, a viszonylag könnyed témák, és kényelmes tempók, de azért van egy-két újszerű megoldás, ami pont annyi különlegességet csempész a dalokba, amit a popkultúra még zeneileg elbír.

A Londonban élő, libanoni-amerikai szülők gyermekeként született 29 éves Mika mindenesetre dícséretes hangterjedelmének másik végletét is bemutatja végre ezen az albumon. Korábban 5 oktávot emlegettek nevével kapcsolatban, bár ebből ő "csak" 3 és felet "vállalt fel". Most mindenesetre a korábban megszokottakhoz képest jócskán a skála másik végét jelentő hangjait is hallhatjuk, ami talán sokak számára könnyebben feldolgozható zenei élményt jelent majd.

A lemez címe, az Origin of Love talán még érzelmesebb dalokra enged következtetni, mint amit egyébként ténylegesen találunk a dallistában, de ez az arány éppen fogyasztható. A kellő iróniával és humorral ír az érzelmek cseppet sem egyszerű kavalkádjáról, így szerencsére még jócskán a sziruposság határain belül.

Az album izgalmait leginkább a zenei változatosság adja - vagyis inkább talán műfaji sokszínűségnek nevezném - természtesen továbbra is a populáris kereteken belül maradva. De ha már popularitás - épp a Popular Song az, ami még a szövegelős megmondástól sem riad vissza. A dalokban a latin szövegű, gregorián beütésű kórusbetét és az elektronikus hangzások tökéletesen jól megférnek egymás mellet, sőt, érdekes, de kifejezetten kellemes kombinációt adnak. Néhány hölgy is megemlítésre került a dalcímek között - bár Mika nem igazán titkolja hogy nem (csak) a női nemhez vonzódik.

Bár fajsúlyosnak továbbra sem neveznénk a lemezt, de mint ahogy nem kell mindenkinek agysebésznek vagy atomfizikusnak lenni (tegyük hozzá, nagy szerencsénkre), könnyed poplemezekre is szükség van. És ez a korong pontosan ebbe a kategóriába tartozik, de abból kifejezetten igényes és szerethető darab.