[caption id="attachment_35920" align="alignright" width="277" caption="Fotó: László Dénes"][/caption]

Melyik volt számodra a legemlékezetesebb Zöld Pardon koncert?

Az első alkalom, amikor még a Kispál és a Borzzal léptem fel a Zöld Pardonban 2005-2006 táján. Nem csak a hangulat maradt felejthetetlen számomra, de még az illatokra is emlékszem. Most vasárnap a fellépők száma miatt nem lesz sok időnk, így csak pár dalt játszunk el, de a jókedv adott lesz, hiszen másnap utazunk Brüsszelbe, ahol A Szabadság Napja alkalmából adunk koncertet.

Melyik fontosabb a zenekar életében a feldolgozások vagy inkább a népzene?

A koncertjeink során igyekszünk megteremteni az egyensúlyt a kettő között. Sokan kérdezik tőlünk, hogy miért nem játszunk csak feldolgozásokat, de a Csík Zenekarnak mindig is az volt a célja, hogy olyanokhoz is eljutassuk a népzenét, akik előtte soha nem hallgattak. Sajnos ma Magyarországon a magyar emberek többsége nem ismeri a saját népzenéjét. A Kodály Zoltán és Bartók Béla által közösen készített Húsz magyar népdal énekhangra zongorakísérettel című kiadvány előszavában olvastam, és innen vettem az ötlet is, hogy ha az ember behozza a népzenét faluról városra, akkor be kell öltöztetni, hogy tessen az embereknek. Ahhoz, hogy megmutassuk és elfogadtassuk a népzenét, valamiféleképpen fel kell dolgoznunk, és mindig az adott kornak megfelelő ruhát érdemes ráadni. Annak idején Kodály és Bartók zongorakíséretet tett alá és operaénekesekkel énekeltette el a népdalokat. Hasonló módon, mi korunk slágereivel öltöztetjük fel.

Melyik volt az első dal, amit feldolgoztatok?

A Dal teázáshoz. Megmutattam három Kispál nótát a zenekarnak, és közöltem velük, hogy ezeket most eljátsszuk. Nagyon meglepődtek, nem is tudtak mit mondani, de végül működött a dolog és megtetszett nekik is. Sokáig tanítottam általános iskolai tanárként történelmet és éneket a gyerekeknek, és már akkor is azon gondolkodtam, hogyan lehetne azt a fajta élményt eljuttatni az emberek szívébe és fejébe, ami engem ért, mikor először találkoztam a népzenével. Ez lett a megoldás.

Az elmúlt években egyre több zenész nyúl vissza a népzenei gyökerekhez, és a közönség irányából is egyre nagyobb az érdeklődés ez iránt. Mi lehet az oka annak, hogy az emberek épp most fedezik fel újra a népzenét?

Mindig van egyfajta keresési vágy az emberekben, a stílusok két-háromévente váltják egymást. Időről-időre a népzene is előkerül, hol észrevehetően, hol kevésbé, akkor lesz majd nehéz, ha már kevés népzene lesz, és nem lesz mihez visszanyúlni. Szerencsére ez a veszély minket nem fenyeget, hiszen a magyar népdalok száma jóval több, mint kétszázezer, és ebben az autentikus csak hangszeres anyagok nincsenek is benne. Sebő Ferenc szokta mondani, hogy „a magyar népzene nem beteg, hogy ápolni kelljen és nem is rab, hogy őrizni kelljen”. Mostanában egyébként is divat temetni a dolgokat, temették a táncházat, ami köszöni szépen, jól van, és gyakran temetik a népdalokat, népi kultúrát is, ami ugyanúgy él és virágzik most is.

Idén nagyszabású Óévbúcsúztató koncertet is adtok.

Csík János, a zenekar alapítója december 27-én ünnepli a névnapját, december 30-án pedig a születésnapját és minden évben rendezett a kettő között egy Óévbúcsúztató bulit. Először még náluk, később azonban olyan népszerű lett a barátaink és rajongóink körében ez az alkalom, hogy előbb egy étterem, majd a Kecskeméti Katona József Színház Kamaraterme szolgált helyszínül. Vacsora után előkerültek a hangszerek, muzsikáltunk, táncoltunk és közben felidéztük az eltelt egy év legemlékezetesebb pillanatait. Mára odáig fajult a dolog, hogy nem elég a kamaraterem, idén a SYMA csarnokban rendezzük meg az Óévbúcsúztató koncertünket Presser Gábor és Hobó közreműködésével, ami egyben a 25. jubileumi évünk indítója is lesz.

Milyen jubileumi meglepetésekkel készültök a rajongóknak?

Készül egy könyv és egy válogatás lemez is. Az elmúlt huszonöt év alatt rengeteg dolog történt a zenekarral, vidám és kevésbé vidám történetek, amiket szeretnénk, ha a rajongóink, barátaink is megismernének. Felhalmozódtak olyan kiadatlan dalok is, amiket bár koncerteken gyakran játsszunk, valahogy még sem kerültek fel egyik lemezünkre sem. Ezekből és más best of számokból állítunk össze egy csokorra valót.