Az aradi vértanúkat az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek, miután a magyar sereg a Világos közelében levő szőlősi mezőn letette a fegyvert az orosz csapatoknak. A fegyverletételt követően az oroszok foglyaikat átadták a császári csapatoknak, az osztrákok pedig a tábornokokat megillető lőpor és golyó általi halál helyett kötél általi halált írtak elő a magyar tábornokok részére. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi az aradi tizenhármaknak.

A fővárosi Kossuth téren reggel 8 órakor katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték Magyarország nemzeti lobogóját. A kegyeleti megemlékezés kifejezésére a lobogó egész nap félárbocon marad, majd a gyásznap másnapján vonják le. Ezt követően, 9 órakor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást és megemlékezést tartottak. Az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig "az élet felé kell fordulnia" - hangoztatta Áder János köztársasági elnök a Vas megyei Rátóton elmondott beszédében.

A kivégzett tábornokokra és Batthyány Lajos mártír miniszterelnökre emlékeztek Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Kaposváron. Megemlékezések voltak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szerencsen is. A vértanúkra emlékeztek Fonyódon, Hatvanban, Hévízen, Keszthelyen és Csepelen. "Az aradi vértanúkért szól a harang..." - címmel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt zenés emlékműsorral tisztelgett a II. kerületi Öntödei Múzeum, ahol ismét felvirágozzák Gábor Áron rézágyúját. Aradon az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődött el az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezés szombaton, majd a belvárosi római-katolikus templomban folytatódott.

Forrás: Kultography/MTI