Akik ismerték, tudtak róla, de a nagyközönség nem volt tisztában azzal, hogy mivel küzdött hosszú éveken keresztül a ma nagy népszerűségnek örvendő Szabó Győző. A színész egy évtizeden át volt a kábítószerek rabja. A művész idén bátor lépésre szánta el magát: könyvet írt életének ezekről az éveiről, a közönség előtt is felvállalta a múltját. A kötet könyvbemutatóján kiderült, ezzel két célja volt: egyrészt magában is így tudta teljesen lezárni az egész történetet, végleg új életet kezdeni, másrészt pedig szerette volna a saját példáját bemutatni az embereknek, hátha ezzel másokat meg tud óvni attól, hogy ugyanabba a hibába essenek, mint ő. Hiszen nem mindenkinek lehet olyan szerencséje, mint neki volt.

– Tudok róla, hogy ma már iskolákban is jelen vannak a különböző kábítószerek. Akár a fű, akár az olyan alattomosabb szerek, mint a Gina. Bízom benne, hogy fiatalok is olvassák majd a könyvet, és elrettentő példa leszek számukra – mondta Győző, aki 2001. május 28-án nyúlt utoljára a droghoz.

A tisztulásában az akkor a nagyközönség előtt még szinte ismeretlen doktor, Csernus Imre volt segítségére, akit a könyvben Morpheusként ismerhetünk meg. Csernus doki a könyv a saját szavaival is jelen van, a könyvbemutatón is részt vett, de mindezt csak úgy vállalta, hogy biztosítékot kap: valóban Győző maga írja a könyvet.

– Ez azért volt fontos, mert narkósok, alkoholisták általában a könyebb utat választják, ha könnyebb másra bízni a feladatot, akkor azt teszik. Győző teljes tisztulásához, szabaddá válásához fontos volt, hogy ő maga vesse papírra a saját történetét. Ha nem így lett volna, biztosan marad benne hiányérzet, ami nem jó – mondta Dr. Csernus, aki maga is megküzdött a démonnal.

Győzőtől a könyvbemutatón elárulta: a mű írása alatt sok történetet újraélt, éppen ezért ez egy rettenetesen nehéz folyamat volt, voltak részek ahol szorongást érzett, szorított a szíve. A múltról azt is elmondta: az utolsó időszakban már annyira rossz állapotban volt, hogy Zsámbéki Gábor, a Katona József Színház akkori direktora minden szerepében lekettőzte, nehogy az előadások lássák kárát az ő állapotának. Már ez is sokat jelentett ahhoz, hogy Győző a jó útra akarjon térni, de a végső lökést Herendi Gábor rendező adta meg neki, aki kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak úgy hajlandó Szabóval forgatni a Valami Amerikát, ha a színész a munkálatok kezdetére teljesen tisztává válik.