A farsang zajos, színes mulatságait egy ősi babona hívta életre. Az emberek még a középkorban azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül és a gonosz szellemek újult erővel garázdálkodnak ilyenkor a Földön. Boszorkánybábú égetéssel, tüzes karikák görgetésével és ijesztő jelmezekkel próbálták hát elűzni a démonokat és magát a halált is. A farsang hivatalosan vízkereszttől, a nagyböjt kezdetéig, vagyis hamvazószerdáig tart, azonban mára a nyugati kultúrában ez az időszak gyakran kitolódik. Így lehetséges, hogy az eredetileg három napos farsang farka, amely farsangvasárnaptól húshagyókeddig tart, van ahol két hét hosszú. Ez időszak alatt rendezik meg számos külföldi nagyvárosban, Velencében, Rióban, Sevillában a híres karneválokat, hazánkban pedig a mohácsi Busójárást.

A farsang régen nem csak a maskarákról és a télbúcsúztatásról szólt, fontos esküvői, párválasztó szezonként is funkcionált, hiszen a böjt alatt tilos volt esküvőt tartani. A téli báli szezon és táncmulatságok lényege az eljegyzés volt. Azonban nem csak a romantika, de bizony a csípős figyelmeztetések, a vénlány-csúfolás is jellemző volt ezekre a napokra. A vénlányok bejárati ajtaja elé fatuskót húztak a legények húshagyókedd éjszakáján, de gyakran megesett a nagy élcelődésben, hogy az egész udvart is felszántották a rönkkel. A játékok és maskarák idején a magyar falvakban az alakoskodók beöltöztek ördögnek, boszorkánynak, koldusnak, medvének, kecskének vagy épp cigányasszonynak és ezekben a jelmezekben mókáztak, riogatták a népet. Az ál-lakodalmak és ál-temetések is gyakori programként szerepeltek a télbúcsúztató ünnepségeken.

A hetekig tartó farsangi vigasság igazi hazája Európában Olaszország, azon belül is Velence, február 22-ig, aki idén még szeretne elveszni pár órára a maszkos karneváli forgatagban, mindenképp látogasson el a cölöpökre épült városba.

Azonban, aki nem szeretne ennyit utazni itthon is számtalan télűző mulatságon vehet részt. Most hétvégén tartják Mohácson a híres Busójárást, ahol báránybőrbe bújva köszöntik a busók a tavaszt, de a termékenység varázslatok ugyanúgy az ünnep részét képezik.

A Közép-Dunántúli Mohán a Tikverőzés hagyományába pillanthatunk bele február 21-én. A maskarába öltözött fiatalok korommal kenik be az asszonyokat, lányokat, na meg az érdeklődőket is, így érdemes nem a legszebb ruhánkat felvenni. A kéményseprők, bohócok zsebeiben lapul a termékenységvarázslat fő eszköze a korom, míg a lánynak beöltözött fiúk karjukban kosarat tartanak, amibe a házaknál gyűjtött tojások kerülnek. A nap végén tojásrántotta és táncmulatság vár mindenkire.

Február 19-én, vasárnap Keszthelyen egy másik hagyományőrző folklór rendezvényen vehetnek részt az érdeklődők, a Kiszeégetésen. A délután során rönkhúzás, népzenei blokk, jelmezverseny és természetesen a Kisze – menyecskeruhába öltöztetett szalmabábú elégetésére is sor kerül a Jégpálya mellett.

Ópusztaszeren a hagyományos Cúcorkás bállal búcsúztatják a telet március 3-án. Délben a körkép épületénél gyülekezik a gyászoló tömeg, majd a sirató menet végén a szalmabábú a tűzben végzi. Eközben a skanzen lakóházai előtt a gazdák kolbásszal, szalonnával és borral várják a vendégeket. Sötétedéskor, a kakasütés után kezdődik a bál, amikor is egy bekötött szemű legénynek egyetlen csapással kel agyonütnie egy korsót, legalábbis mára ennyit szelídült a szokás, régen egy szegény kakas volt a célpont. A farsangi bálon pedig megelevenedik maga Cúcorka is, a 19. század szegedi farsangjainak jellegzetes figurája.

A néphagyományok felelevenítése mellett több színpompás bálra is sor kerül az elkövetkező hetekben. Győrött február 25-én tartják a báli szezon egyik legismertebb eseményét, a Barokk Bált. A különleges rendezvényen 17-18. századi zene szól, mindenféle hangosítás nélkül. A korhű jelmezekről a Zichy-palota gondoskodik, de nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a ruhaválasztást, hiszen a palota készletei sem kiapaszthatatlanok.

A Mezőgazdasági Múzeum február 18-án várja az apróságokat és szüleiket egy divatbemutatóval egybekötött maszkkészítésre, ahol izgalmas játékok várják az érdeklődőket. A múzeum épületében a Lázár Vilmos Általános Iskola Hangya Banda színjátszó csoportjának előadása után, a különleges maskarák felvonulása majd pedig bohóc parádé és a Buborék együttes koncertje következik.

Békéscsabán tízedik alkalommal rendezik meg február 17-23. között a Csabai Farsangot. A közel egy hetes mulatság során lesz a disznóvágástól kezdve, az asszony-, ovis-, állatfarsangon át, zenei műsorokon keresztül, a borkóstolókig bezárólag minden. Este sem fognak unatkozni az érdeklődők: kiszebaba égetés, koncertek, táncház és több helyszínen is bálok várják a szórakozni vágyókat, az apróságok mulatságát pedig a Kölyöksziget hívatott biztosítani. Idén hagyományteremtő céllal útjára indítják a Csabai Házipálinka Versenyt is. Február 23-án pedig a torkos csütörtök éttermi programjai zárják a Csabai Farsangot.

Választék tehát van bőven, már csak azt kell eldöntenünk, hol és hogyan ünnepeljük a tél végét!