A disznóvágás hazánkban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb elfoglaltsága volt, az elmúlt években a jogszabály-változások miatt azonban sokan meggondolták, hogy érdemes-e egyáltalán még malacot nevelni otthon, a levágásról már nem is beszélve. 2010-ben a kistermelői rendelet módosításának köszönhetően újból feléledt a falusi turizmus téli főprogramjának számító disznótor.

A tradíciók szerint évszázadok óta a disznóölés időszaka november 30-tól, András napjától egészen januárig tart. Mára ez kitolódott egészen február végéig, így aki kedvet kapott a friss húsból készült pecsenye megkóstolásához, vagy épp egy jó töltött káposztára, orjalevesre támadt gusztusa, még semmiről sem maradt le. Az ország több pontján is tartanak disznóvágást februárban, azonban érdemes előre tervezni, mert általában egy héttel a tor előtt már jelezni kell a részvételi szándékot.

A hagyományos program szerint hajnalban, miután megérkezett a böllér, egy kis szívmelegítővel kezdődik a nap, majd a leölt disznó vérét pirított hagymán megsütik és friss kenyér kíséretében kerül az asztalra. A bőséges reggeli és pálinka elfogyasztása után következik a hús feldolgozása. Mindenki kiveszi a részét a munkából, míg a férfiak a disznót bontják, az asszonyok főzik a rizst a hurkához, készítik a toroskáposztát, a gyerekek pedig hol a megpörkölt malacfület rágcsálják, hol a bélt tisztítják a töltéshez. Az ebéd elfogyasztása után, ami orjalevesből és ízletes, frissen sült pecsenyéből áll, következik a délutáni hurka töltés, disznósajtkészítés, töpörtyűsütés.

Természetesen ahány ház annyi szokás, így a programban és a kész termékekben is észlelhetünk változást, van ahol csak májas, van, ahol csak véres hurkát készítenek, a kolbász csípősségéről nem is beszélve. Az abált szalonna elkészítése után következik a töpörtyű kisütése, ami csupán egy roppant ízletes melléktermék, hiszen a valódi érték a sülés közben keletkezett zsír. Bár manapság az oliva, napraforgó és mogyoró olajok korában nem sok szerepe van a házi disznózsírnak, azonban a tradicionális magyar konyhának a mai napig nélkülözhetetlen eleme. Végezetül, ha az egész napos kóstolások után valaki még éhes maradt volna, vacsorára frissen sült hurka, kolbász és az elmaradhatatlan toroskáposzta kerül az asztalra.

A disznóvágást sok helyen kiegészítik egyéb falusi látványosságokkal, Nagyecseden a Lápi Disznótoros kísérő programja például a böllérverseny, különböző kézműves, pákász és lovas bemutatók valamint a toros ételek versenye. Túrkevén február 11-én tartják a 4. Böllértalálkozót, ahol szakértő és önjelölt böllércsapatok versengenek egymással, az érdeklődőket a kóstolás mellett zenei és kulturális programok is várják. Egerszalókon február 4-én igazi kulináris élmény várja a látogatókat a 2. Egerszalóki Boros Toros rendezvényen. A disznóvágás mellett étvágyhozó kirándulásra is invitálnak mindenkit megtekintve a barlangházakat, látványtavakat és a sódombot, majd este a Toros Bálon ehet, ihat, táncolhat a vendég kedvére. A fővárosban élőknek sem kell órákat utazniuk, Szentendrén a Bodor-majorban február 18-án tartanak tanyasi disznótort, ahol lovas programokkal és vidám játékokkal várják az érdeklődőket.

A disznóvágás remek családi és társasági program, mindenképpen érdemes egyszer részt venni egy igazi falusi toron, ahol remek szórakozásban és fenséges gasztronómia élményben lehet részünk, főleg ha a diétát aznap szüneteltetjük!