Azt, hogy mi a folkzene, több ezer oldalon keresztül taglalja a szakirodalom, a nufolk azonban valahogy kimarad a szótárak és zenei lexikonok oldalairól. Talán pont azért, mert zenei kísérletezésről van szó… Ráadásul ezen a két napon több – soha többet nem hallható – zenei meglepetéssel is készülnek az együttesek és a szervezők is. Az I. Nufolk Fesztivál fellépői évek óta elvarázsolják, elrabolják a közönséget. Nem bűbájjal, nem erőszakkal, egyszerűen azzal, hogy zseniális zenészek kicsit nagyobbra tárják a népzene kapuját – új lüktetéseket, új színeket, új hozzáállást beeresztve. December legvégén két nap alatt hat zenekar mutatja meg, milyen az, amikor egy pillanatra sem áll meg a láb, nem pihenhet a fül.

December 28-án, szerdán először a Budapest Nufolk Revolution lép színpadra, őket követi az este folyamán a Napra és a Kerekes Band. Csütörtökön a Folk Error nyitja meg az aznapi koncertfolyamot, a Szabó Balázs Band és a Maszkura és a Tücsökraj előtt.

Az első nap első fellépője már nevében is hirdeti az új stílus megkérdőjelezhetetlenségét. A Budapest Nufolk Revolution szinte csak most alakult, mégis azt a feladatot vállalta magára, hogy megújítja, leporolja az ismert hangulatokat. A Napra évek óta kápráztatja el a műértő, decensen tapsoló közönséget, valamint a klubok táncolni vágyó látogatóit – még külföldön is. Az elektronikus és a népi hangszerek kiegyensúlyozott használatával teremtett új nyelvhasználatra igen gyorsan felfigyelt a szakma. A Kerekes Band a hazai nufolk másik domináns exportcikke. Földrajzi és zenei kalandozásuk elérte többek között Jamaicát és a turbófunkot is. Az idei What The Folk? című lemezüket akár be lehetne ragaszthatni a képzeletbeli lexikonok nufolk szócikkéhez.

A Folk Error „Szittya népi rákkenról” – a honlapjuk szerint. Nincs is több kérdés. Azonnal látszik, hogy szintén olyan csapatról van szó, akiket csak akkor kell komolyan venni, ha elég nyitottak vagyunk, és van bennünk nagy adag humorérzék is. Egyébként teljesen felesleges próbálkozni. A Szabó Balázs Band előadásában Pilinszkytől a „fejleszakító kontrákig” egyszerre robog le a színpadról a rockba oltott „népZaj”. Hihetetlen energiatúltengésüknek hála, szinte megállás nélkül koncerteznek, és mindegy nekik, hogy fesztiválon, vagy egy klubban kell megmozdítaniuk az embereket. Egyelőre még nem találkoztak olyan emberrel, aki nem lett volna már az első dalok után – legalább titkon – az SZBB rajongója. Szerethető feszültség, kalandos fúzió jellemzi fellépéseiket.A Maszkura és a Tücsökraj esetében adott egy cilinderes „rapper-harmonikás” és négy „funkjazzmulatós” Tücsök. Rohanó érzelmek, elszabadult pozitív indulatok. Egyszer szalonspicces, csajozós boogie, máskor szívszorító hangulatlíra, majd keserédes (ön)irónia… Igen, pont olyan, amely felmelegít majd mindenkit az év utolsó napjaira.

Az I. Nufolk Fesztivál után nem azt fogjuk kívánni (január első perceiben), hogy legyen jobb évünk, hanem – hogy legalább ilyen legyen.