Az új Alaptörvény hatályba lépésének tiszteletére megnyíló tárlat nem történelmi kiállítás, hanem a kultúrtörténet szemszögéből, festményeken, szobrokon, kódexeken vagy kéziratokon keresztül, történeti kísérőszövegekkel mutatja be a magyar nép elmúlt 1100 évét. Bellák Gábor kurátor beszámolója szerint a Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg, az Árpádok korszakát megidéző "Általad nyert szép hazát...." című tematikus egység középpontjában is Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye áll. A parlament épületét eddig soha el nem hagyó, 13,55 x 4,58 méteres vászon mellett a budavári Palota Báltermében helyet kap például Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című képe, a korona másolata és Szent István Prágában őrzött kardja is. Mint a művészettörténész hozzátette, a kiállítás további egységei nem kronologikus, inkább tematikus egységekben tekintenek vissza a történelmi fordulópontokra: a magyarság történetének pozitívabb eseményeit az "Ész, erő és oly szent akarat..." verssorra épülő rész jeleníti meg, míg a tragikusabb eseményeket bemutató egység az "Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt..." idézet mentén épül fel. Külön terem idézi meg a Hunyadiak korát, többek között Madarász Viktor és Benczúr Gyula festményeivel vagy Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának nagyméretű modelljével.

"Főművek sora dolgozza fel a török háború időszakát: látható lesz többek között Székely Bertalan négyméteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása (Wagner Sándor), az Egri nők vagy a II. Lajos holttestének megtalálása - mindkettő Székely Bertalan" - közölte a Galéria munkatársa. "Az Ész, erő és oly szent akarat... című szekció a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba" - szólt a következő egységről a kurátor. Mint hozzáfűzte, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájából érkezik Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja, de szintén ritkán látható a József nádor allegóriáját ábrázoló festmény is. Itt kap helyet Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas vászna, Kazinczy képmása, valamint egymás mellé kerülnek a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi.

Bellák Gábor kiemelte a tárlat következő nagy szekcióját, amelyben a látogató könyvtári és levéltári dokumentumok segítségével kap képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Itt kap helyet többek között a Szent István törvényeinek legrégebbről fennmaradt lejegyzéseit őrző Admonti-kódex, Werbőczy Tripartituma, Sylvester János Biblia-fordítása, a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő Pragmatica Sanctio és a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata.

A közönség találkozhat az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, Erkel Ferenc és Egressy Béni zenéinek legrégebbi lejegyzéseivel, továbbá Magyarország első, 1528-ban készült térképével is. A kurátor felhívta a figyelmet Varga Nándor Lajos Magyar múlt című, 1934-35-ös fametszet-sorozatára, amely a középkortól egészen Horthy Miklós idejéig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit.

A Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Levéltár együttműködésében megvalósuló kiállítás jövő év augusztus 26-ig lesz látogatható.

Forrás: MTI