A halálos vagy súlyos betegségek kialakulásában a stressznek sokszor igen nagy szerepe van. De hogy tudjuk azt napjainkban, amikor az emberek rohannak, több mint 8 órákat dolgoznak, aggódnak a gazdasági helyzet miatt, megoldani, hogy ne stresszeljünk?

– Igaz, hogy a mai világban nagyon sok ember stresszes, de az igazi gyilkos stressz, nem az, amelyről tudunk, amelyet a külső hatások okoznak, hanem az, elfojtott. Ez az, amelyet az emberek saját maguknak okoznak, anélkül, hogy tudnának róla. És, hogy mik is ezek az elfojtott dolgok? Például az, hogy mások érzéseivel foglalkozunk, miközben a sajátunkkal nem törődünk, magunkba zárjuk az érzelmeinket, megpróbálunk mindig mindenkivel kedvesek lenni, miközben ehhez nagy erőfeszítésre van szükségünk. A gazdasági helyzettel kapcsolatosan pedig azt tudom mondani: nem csak az a fontos, hogy mi az, ami stresszel minket, hanem az is, hogy miként reagálunk a minket ért ingerre. Két embernek lehet ugyanolyan anyagi helyzete, ennek ellenére a szituáció mégis különböző hatással lehet rájuk: az egyik teljesen feldúlt lehet tőle, míg a másik elfogadja úgy a helyzetet, mint az élet részét, ezáltal kevesebb negatív hatás éri. Nem azt mondom, hogy könnyű ezeket a dolgokat megoldani, de az, hogy érzelmileg, pszichésen mennyire készülünk ki, az esetek nagy részében azon múlik, hogy az egyén miként fogadja és dolgozza fel az adott helyzetet.

Ön Kanadában él, nem látogat túl gyakran Magyarországra. Onnan a távolból is úgy látja, hogy a magyarok pesszimista nép?

– 1986 óta nem jártam Magyarországon, és biztos vagyok benne, hogy sok újdonsággal fogok találkozni jövőre, amikor hazalátogatok. Viszont tizenhárom éves koromig az országban éltem, nagyon jól ismerem a magyar történelmet és kultúrát. Emellett Kanadában, családorvosként is rengeteget magyar páciensem volt. Az én meglátásom szerint a magyarok a világon a legpesszimistább emberek közé tartoznak, magas depressziós, alkoholista mutatóval. Nagyon sokakban van belső stressz, és az öngyilkossági arány is nagyon magas. Sajnos ebből a szempontból az ország nagyon elől szerepel a világranglistán. Persze ennek erős történelmi okai is vannak, nem pedig alapból a magyar jellemből adódik. Már a himnuszunk is arról szól, hogy az emberek eleget szenvedtek a múlt és a jövő bűneiért – tehát, helyesen vagy hibásan, de egy olyan képet alkot az életről, amelyet áthat a szenvedés és a veszteség.

Nagyobb stresszben élünk, mint azok akik 100-300 évvel ezelőtt éltek?

– Nehéz történelmileg összehasonlítani a stressz mértékét. Az élet a török megszállás, az osztrák-magyar monarchia vagy az orosz megszállás idején sem lehetett túl vidám. A szabadság hiánya az egyik oka azoknak a történelmi dolgoknak, amelyek miatt a magyar nép olyan pesszimista lett, amiről az előbb beszéltünk. Azok is feszült időszakok voltak, de a mai generációnak is megvan a maga gondja. Ezeket többek között az általános bizonytalanság, gazdasági helyzet okozta társadalomtól való elszakadás, a szülő-gyerek konfliktusok, az, hogy olyan információkkal árasztják el az embereket, amelyeket nem biztos, hogy fel tudnak dolgozni, a tradicionális kultúra tönkretétele, hogy a kultúra is már sokszor a profitról és nem a minőségről szól. A nők számára még nagyobb feszültségkeltő helyzet, hogy egyrészt meg kell tartsák a régi társadalmi szerepüket, mely szerint gondoskodjanak a párjukról, a családról, hogy érzelmileg támogassák őket, de eközben meg is kell álljanak a saját lábukon és dolgozniuk kell, hogy hozzájáruljanak az anyagiak megteremtéséhez. A helyzet miatt persze a férfiaknak is megvannak a maguk problémái.

Mit tehetünk azért, hogy csökkentsük a stressz mértékét az életünkben?

– Fel kell ismernünk, hogy mi az, ami rajtunk kivülálló tényező és nem tudunk vele mit kezdeni. Ezeket a dolgokat el kell engednünk. Viszont rá kell jönnünk arra is, hogy mi a saját magunk által generált stressz. Ahogy már korábban említettem ezek közé tartozik az, hogy elfeledjük és elrejtjük azt, akik vagyunk, azért, hogy mások elfogadjanak minket, az, hogy mások érzéseivel törődünk a sajátunk helyett. Ezek a problémák sokszor a gyerekkorból, a szüleinkkel való kapcsolatunkból származnak, azonban ezeken meg kell tanulni túllépni.

Melyek a leggyakoribb betegségek, amelyeket a stressz okoz?

– Azt nem mondanám, hogy a stressz az egyetlen kiváltója egy betegségnek, de a krónikus betegségeknél nagy szerepet játszik. Ezek közé tartozik a rák, a sclerosis multiplex, a bőrbetegségek közül például az ekcéma és a pikkelysömör, és az olyan betegségek, mint a reumás ízületi gyulladás, a depresszió, az asztma vagy a colitis ulcerosa, azaz a fekélyes vastagbél gyulladás, valamint számos betegség.

Egy interjúban úgy nyilatkozott: a gyilkos betegségek majdnem mindig a stresszel kezdődnek. De mi a helyzet az olyanokkal, mint a leukémia, a tüdőrák?

– Ahogy azt a könyvben is leírom a stressz a rák legtöbb fajtájának kialakulásában szerepet játszik és ez igaz a leukémiára vagy a tüdőrákra is. A krónikus érzelmi stressznek erős fizikai hatása van, idővel gyengíti az immunrendszert, így a szervezet sokkal sebezhetőbb lesz a kórokozók, így például a dohányfüsttel szemben. Európai kutatások azt mutatták, hogy azok az emberek, akik nagy érzelmi stressznek vannak kitéve és dohányoznak, azoknál nagy a rizikófaktor a tüdőrák esetében.

Milyen jeleket ad a testünk, ha túl stresszesek vagyunk?

– Számos jel létezik. Szájszárazság, fejfájás, álmatlanság, kiütések, gyakori megfázás, gyomorfájdalom, hátfájdalom, étvágytalanság vagy éppen állandó evéskényszer és még sorolhatnánk. Ezekkel a jelekkel a testünk arra figyelmeztet, hogy figyeljünk oda a valódi szükségleteinkre és ezalatt értem az érzelmi szükségleteket is. Amennyiben nem figyelünk oda rá, betegség formájában bosszulhatja meg magát. Véleményem szerint 10 beteg ember esetében 8-9-nél nagy szerepet játszott a kialakulásban. Persze, mint ahogy már korábban is említettem, nem csak ez okozza a betegséget, de azt a tényt, hogy nagy szerepe van az orvoslásban általában hajlamosak kizárni. Ennek az eredménye, hogy nem segítünk az embereknek oly mértékig, amennyire tudnánk, mert a lelket elválasztjuk a testtő. Ez pedig nem helyes.