A 2005-ben indított úgynevezett EKF-projekt három területre koncentrált: az építkezésekre, a kulturális rendezvények szervezésére és e kettő hozományaként a turisztika fellendítésére. A legnagyobb hangsúlyt, ezzel együtt a legtöbb támogatást a létesítmények rekonstrukciójára, illetve kivitelezésére fordították. Külön tender vonatkozott az egyes épületek megvalósítására, illetve a két ütemben kiírt közterek és parkok újjáélesztésére. Lássuk, melyek az átadott és a még folyamatban lévő beruházások.

A város két új létesítménye - a Kodály Központ néven elhíresült Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, valamint a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont – kis csúszással ugyan, de már megnyitotta kapuit. A Kodály Központ mára egy akusztikailag, esztétikailag és funkcionálisan egyaránt (el)ismert intézménnyé vált, amely lehetővé teszi a régió nemzetközi hírű zenekara, a Pannon Filharmonikusok sikeres tevékenységének folytatását.

[caption id="attachment_10947" align="alignleft" width="210" caption="Kodály Központ"][/caption]

A 13.000 négyzetméter területű, négyemeletes Tudásközpont a modern ember minden könyvtári elvárását kielégíti, ám a lakosság információs és dokumentumigényének kiszolgálásán túl alkalmas kulturális, szabadidős és egyéb közösségi programok befogadására is. Az új intézmény integrálta a korábban Pécs különböző pontjain szétszórt Pécsi Városi Könyvtárat, a Csorba Győző Megyei Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtárát, az egyetem állam- és jogtudományi karának, valamint közgazdaságtudományi karának könyvtárait.

A kivitelezők a rekonstrukciós munkálatokkal sem tudták tartani az eredeti határidőket. A tervek szerint 2010 áprilisára a város múzeumai – a könyvtárakhoz hasonlóan - egyetlen komplexumban, az ún. Nagy Kiállítótérben helyezkedtek volna el, ami így az ország legnagyobb egységes múzeumi infrastruktúrája lett volna. Az utcányi hosszúságú, összesen nyolc épületet magába foglaló

[caption id="attachment_10946" align="alignright" width="210" caption="Tudásközpont"][/caption]

képzőművészeti csomópont helyett októberre csupán néhány múzeum felújítására, a Modern Képtár bővítésére és a Pécsi Galéria átköltöztetésére futotta.

A Kiállítótérnél még hosszabb késéssel, a fővállalkozó szerint 2011 novemberére készül el a város ékkövének és talán legnagyobb beruházásának számító Zsolnay Negyed. A projekt a hajdani Zsolnay Gyár leromlott állapotú épületeinek felújítása mellett a különféle kulturális, közművelődési és oktatási funkciók idetelepítésével egy pezsgő kulturális negyeddé és rekreációs területté történő átalakítását tűzte ki célul.

Az előzőkhöz hasonlóan néhány köztér és park felújítása sem a tervek szerint alakult. Az első ütemben foglalt városrészek újjáélesztése kisebb módosításokkal 2009-re befejeződött. A projekt második ütemének legkiemelkedőbb beruházása Pécs szívének, a Széchenyi térnek és környékének modernizálása volt. Ezzel párhuzamosan került átépítésre a Pécs-keleti városrész, a Jókai utca és a Móricz Zsigmond tér. Az Indóház tér, valamint az EKF-városrész kivitelezése csak részben valósult meg.

Bár a háttérben még most is folynak a politikai csaták és pénzügyi marakodások, s a 2010. év már elmúlt, amivel továbbszállt az Európa Kulturális Fővárosa cím is, de azért nekünk, "igaz szívű" magyaroknak „Pécs a kultúra városa” marad ez után is.

[caption id="attachment_10948" align="aligncenter" width="502" caption="A Széchenyi tér"][/caption]