A figyelemfelhívó akció egy tíz részes kisfilm-sorozatra épül, melyet szeptember 27-n kezd sugározni az RTL Klub egy hónapon át minden kedd és csütörtök este. Az öt perces epizódokban bevándorlók mutatnak be olyan termékeket, szokásokat, eseményeket, amelyeket a közvélemény tipikusan magyarnak vél.

2009 után másodjára indított a MetaforumFilm a bevándorlók beilleszkedését segítő programot. A testvéreddel Lukaval, már az első megmozdulásban is részt vettetek?

Igen, a MetaforumFilm 2009-ben, EU-s pénzből készített a bevándorlókról filmeket, és az egyik ilyen páros mi voltunk az öcsémmel. Ez a film teljesen a bevándorlókra összpontosult, arra kértek minket, hogy mondjuk el, ti magyarok milyenek vagytok a mi szemszögünkből nézve.

A filmek megjelenése után észrevettél valami változást?

Nem, utána csak annyi történt, hogy felhívtak a barátok, hogy láttak minket a televízióban.

Mit gondolsz a magyar társadalomnak hány ilyen figyelemfelhívó akcióra van még szüksége, hogy érezhető legyen valami változás a hozzáállásukban?

Azzal, hogy Magyarország egyre nyugatiasodik, egyre több külföldi jön ide, kikerülhetetlené válik, hogy az emberek meg tudjanak férni egymás mellett, és ne csak elviseljék a másikat, hanem segítsenek is neki. Ezért szükség van ezekre a programokra, de ahhoz, hogy valami előrelépés történjen egy generációváltásnak is be kell következnie. Nagyon szerencsésnek tartom a családomat, mert az elmúlt tizenhárom évben, amióta itt élünk, minket a magyar emberek befogadtak, megszerettek és mi is megszerettük őket.

A mostani kampánynál a tíz öt perces kisfilmből kettőt is te rendeztél, az egyiknek pedig főszereplője is voltál. Miről szól ez a két kis film?

A Cinetrip, a fürdőkultúráról és Tabeira Ivánról szól, ő egy uruguayi bevándorló, akinek az apja politikai menekültként került Magyarországba. Iván, mint mozgásművész, színész, életművész tevékenykedik. A film kulcspontja, amikor felteszi azt a kérdést, hogy „Ki a magyar, ha én nem? Én, aki itt élek, magyarul beszélek, a magyar kulturális életben aktívan részt veszek, hát ki a magyar, ha én nem?” Már ezért a mondatért érdemes volt leforgatni ezt a kisfilmet. A másik film a Rubik-kocka, aminek én vagyok a főszereplője. Igazából ez egy aranyos rövidfilm lett, nem mondtam ki benne életbölcsességeket, egy érdekességként próbáltam a tárgyanimációt tálalni. Vizuálisan érzékeny emberként engem már a formatervezése is megfogott a bűvös kockának, már ezer éve szemezek ezzel a tárggyal, ezért úgy döntöttem, hogy elkezdek vele kísérletezni, és lényegében erről a szól a film.

A témákat ti találtátok ki vagy egy már a producerek által létrehozott listáról választhattatok?

A film producerei Wizner Balázs és Kormos Gyula Krisztián találták ki a szerzői témákat, ezek közül választhattunk, majd velük együtt írtunk hozzájuk forgatókönyveket és kerestünk főszereplőket. Volt olyan rendező, aki maga keresett szereplőt a filmjéhez, nekem Wizner Balázs ajánlotta Tabeira Ivánt, aki egy saját maga készítette szkafander jelmezben Barcelona utcáin élőszobor performanszokat adott elő, mikor ezt megtudtam már összeállt a fejemben a kép, hogyan csinálunk ebből egy kisfilmet. Ez egy ziccer helyzet volt, hiszen mi ábrázolhatná jobban azt, hogy ő idegen ebben az országban, mint hogy a szkafander jelmezében sétál az utcákon.

A rendezésnél mennyire kellett odafigyelned arra, hogy később majd ezeket a kisfilmeket, egy nagy egésszé tudják összevágni?

Voltak összekötő elemekre ötletek, de nagyon más lett az összes kisfilm.  Kormos Gyula Krisztián vezető rendezőnek van egy koncepciója arról, hogyan szeretné egy egésszé fűzni a filmeket, érdekes lesz, annyit már elárulhatok.
 
A kampányhoz készült tíz kisfilmet, valamint a belőlük összeállított 50 perces filmet az interneten is meglehet nézni (www.hungarikumfilm.hu), illetve az országos terjesztésű televízió csatornák műsorán is szerepel.