A nemzetközi nőnap tulajdonképpen a korabeli "feminizmus" egyik vívmányaként is felfogható (akkor a nők egyenjogúságát célzó törekvések még igencsak feministának számítottak). 1857. március 8-án munkakörülményeik javulásáért és magasabb fizetésekért tüntettek textilipari nődolgozók New Yorkban. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről, amely annak az ősi beidegződést akarta felszámolni, amely szerint a nők helye a tűzhely mellett van.

Az első nemzeti nőnapot 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg február utolsó vasárnapján. A II. Internacionálé 1910-ben döntött a nemzetközi nőnapról, amelyet a következő esztendőben március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban már meg is tartottak. Magyarország 1914-ben csatlakozott először az akkori kezdeményezéshez. A nőnap végleges dátuma akkor alakult ki, amikor 1917. március 8-án orosz nők tüntettek kenyérért és békéért, majd az orosz cár a történelmi események hatására lemondott és olyan polgári kormánynak adta át a hatalmat, amely már a nőknek is biztosított választójogot.

A nők jogai és a nemzetközi béke napját az ENSZ 1977-es közgyűlése tette hivatalos ünneppé.

Az 1980-as években ismét erőre kaptak a nőnap alkalmával tartott demonstrációk - ezek a jogegyenlőséget nem követő esélyegyenlőségre igyekeztek felhívni a figyelmet. Mára a nőnap elveszítette társadalmi és politikai jelentőségét, leginkább individuális értelemben "A Nő"-t ünnepeljük ezen a napon. Az Európai Bizottság egy 2006-os jelentése szerint átlagosan 11 százalék az eltérés a női és a férfi fizetések között, s a nők körében nagyobb a munkanélküliség.

Boldog Nőnapot kívánunk minden női olvasónknak!