Új formáció élén mutatkozik be a Leander Risingból ismert Köteles Leander, és ennek a bemutatkozásnak két kézzelfogható jelét is adja az Amigod: október 24-én jelenik meg az első lemezük Love Story címmel, amit aztán rögtön aznap este színpadra is visznek az A38 Hajón. Én viszont csak egy kávézóba vittem el a rockkal és a szintipoppal egyaránt flörtölő csapat háromnegyedét, és bár a kérdések legjavát az énekes/billentyűs/basszeros Leander válaszolta meg, azért Fábri „Jingis” András gitáros és Maczák Márk dobos is Hősiesen kivette a részét a beszélgetésből (Czifra Miklós gitáros igazoltan volt távol).

Mivel távolról sem őskövület a zenekar, nem ússzátok meg, hogy néhány mondatban ne meséljetek a kezdetekről.

Leander: Ha jól emlékszem, Jingis-szel 2001-ben alapítottuk meg az első zenekarunkat, aminek körülbelül 4-5 évig tartott a szavatossága, aztán különváltak az útjaink. Gyakorlatilag azóta beszélünk arról, hogy újra együtt kellene muzsikálnunk. Márkkal pedig a Leanderben játszottunk együtt az induláskor, és utána vele is többször dumáltunk arról, hogy össze kellene hoznunk valamit közösen. A másik gitárost, Czifra Mikit pedig egy átmulatott éjszakán sodort utamba a sors, és ahogy szó szót követett, kiderült, hogy két közös zenei fétisünk van: a metal és a 80-as évek szintipopja. Így aztán össze is állt a tagság, nem volt más út, csak előre.

Rögtön meg is volt a közös nevező?

Leander: Keresgéltük az elején rendesen a stílusunkat, próbáltunk egy picit belenyúlni valamennyiünk populáris és közérthető világába; és bár az elején angol nyelvű rocklemezt csináltunk, a végén a magyar nyelvű popnál kötöttünk ki. Két évig „bolyongtunk” a műfajok között, iszonyatosan sok változat született a dalokhoz, és nagyjából mostanra állt össze a kép.

És ez most egy olyan irány, amit mindenki a sajátjának érez?

Leander: Azt hiszem, igen, ráadásul mindannyiunkban annyiféle zene van, hogy biztos nagyon színes lesz az, amivel kiállunk a közönség elé. Amúgy tervezzük is azt, hogy élőben kimozdulunk ebből az elektronikusabb megközelítésből, és sokkal zeneibb lesz a produkció. Sőt, ha kell, akkor egy kicsit oda is csapunk.

Jingis: Azért tegyük hozzá, hogy ezt a legkisebb közös többszöröst elég nehéz volt megtalálni (nevet). A hangszerek nem tűntek el, a lemezen is minden számban ott vannak a gitárok, csak a torzítást sok helyen clean hangzás váltotta fel.

Leander: Konkrétan a Hősöd című dalban 32 gitársáv van. Egyébként meg csak a végeredmény számít. A ma használt cuccainkkal a traktorhangtól kezdve az ufó leszállásig bármit elő tudunk csiholni. Kinyílt egy új világ a gitárosok számára, és mi élünk ezzel.

Más bandákkal már mindannyian letettetek jó pár dolgot arra a bizonyos asztalra. Nem volt nehéz, hogy most megint a nulláról kell startolnotok?

Leander: Ez egy belső késztetés volt a részünkről. Tudtuk, hogy akarjuk, és biztosak voltunk abban is, hogy csinálni fogjuk. Ezt az egészet épp a nulláról kezdés teszi izgalmassá és ijesztővé egyszerre. Az Amigod esetében nem titok, hogy szeretnénk nyitni a szélesebb tömegek felé. Mindannyian underground körből jövünk, ezért nekünk is kihívás, hogy képesek vagyunk-e ezt elérni.

Az előzőekben már néhány szóval érintettétek az október 24-én megjelenő bemutatkozó lemezeteket. Mire számítson az, aki megpörgeti otthon a Love Story albumot?

Leander: Tulajdonképpen végigkísérhetik az első két év útkeresését. Ahogy mondtam, elindultunk a rocktól, eljutottunk a szintipopig, és az Este van című népdal feldolgozással kikacsintottunk a népzene felé is. Készítettünk egy reklámzenét, ez volt a Touch Me To Hear Me, aminek a magyar verzióját feltettük a lemezre, és aki elküldi nekünk az A38-as jegye kódját az a38@hearhungary.hu e-mail címre, az már a megjelenés előtt hozzájuthat a Taníts meg élni című nótához.

Amelynek nálunk debütál a vadiúj klipje!

A megjelenés napján azonnal be is mutatjátok a Love Story albumot az A38 Hajón, és ha minden igaz, ez lesz az Amigod első, teljes estés bulija.

Márk: Pontosan, ez lesz az első teljesen önálló koncertünk. Voltak már kisebb fellépéseink, az Eddával játszottunk a Fonogram díjátadón, illetve az Esport Fesztiválon is megmutattuk magunkat, de egyértelműen ez lesz az eddigi legnagyobb dobásunk. És nem csak a miénk, hiszen a TÉR-IDŐ és a Nomad is itt mutatja be a lemezét.

A beszélgetés során többször került szóba a szintipop kifejezés, mint egy Pet Shop Boys interjúban. Kik a kedvencek a 80-as évekből?

Jingis: A Kacsamesék (nevét).

Leander: Ööö… az a kellemetlen, hogy állandóan dicsekszem a szintipop rajongásommal, aztán most hirtelen egy nevet sem tudok felsorolni. Na, egy megvan: imádom a Modern Talkingot. De ezt inkább ne írd le. De, írd le nyugodtan (nevet).

Jingis: Én meg tényleg a Walt Disney zenéket szerettem (mosolyog).

Márk: Úgy látszik, én vagyok a kilógó ember a zenekarból, mert én csak 90-ben születtem, szóval nekem ez az egész szintipop vonal kimaradt. De így legalább egy új látásmódot tudok belevinni a dalainkba, és valami olyat hozzátenni, ami nem feltétlenül odaillő, de mégis működik.

És a mai zenék között találtatok olyat, aminek a hatását bele akartátok csempészni a lemezbe?

Leander: Hááát, igazából nincs ilyen. Bár Mikivel mostanában elég sokat hallgattuk a The 1975-ot, és az ő dolgaikat eléggé figyelgettük, illetve meg kell említeni még az Electric Youth nevét is. Nagyon érdekes az ő világuk, és mivel mi alapvetően mind „élő” zenészek vagyunk, jó tanulás nekünk, hogy milyen hangzásokat lehet kihozni egy szintiből. Ebben egyébként nagy segítségünkre volt Somogyvári Dani is, amit nagyon köszönünk innen is!

A 80-as évek szintipopjára nem feltétlenül a komoly mondanivaló volt a jellemző. Nálatok mennyire fontosak a szövegek?

Leander: Én mindig a tragikomédiában hittem. Úgy vélem, hogy a tragédia és a komédia között egy nagyon vékony határvonal húzódik, amit érdemes megtalálni. Ez jellemzi a Hősöd és a címadó dalt is. Az említett két műfaj egyensúlyozásából próbálom megírni úgy a szövegeket, hogy szóljanak valamiről, tudjanak velük azonosulni a hallgatók, de legyen meg bennük az úgynevezett bemondás is, amitől általában egy sláger működik.

Jingis: Létező társadalmi problémákról szólnak a dalaink, csak ezeket kicsit viccesebb megfogalmazásban tárjuk a közönség elé.

Leander: És hát ugye a párkapcsolati témák is központi szerepet játszanak. A Hősöd például arról szól, hogy manapság a férfiak elnőiesedtek, a nők meg túlságosan kemények, férfiasak tudnak lenni. Ezt szerettük volna némileg kiparodizálni.

Jingis: De hasonló dolgokkal foglalkozik a Love Machine című szám is.

A kommentek alapján a többség levette a Hősöd klip világát, és láthatóan jó fogadtatása volt.

Leander: Sajnos itthon főként az elégedetlenség és a negatív hozzáállás szokott előtérbe kerülni, elég, ha csak megnézel egy fórumot vagy a Facebookot. Ugyanakkor úgy látom, hogy a Leander Risinggal és az Amigoddal is egy olyan generációnak kezdtünk el zenélni, ahol ez mintha kezdene megszűnni. Persze mindig lesz egy réteg, amelyik már csak elvből is mindennel szembe megy, de szerencsére a közönség nagyobb része tudott azonosulni a videóval és a dallal.

Márk: Nekem kimondottan vannak olyan ismerőseim, akik a Leander Risingot annyira nem hallgatták, mert túl kemény az ízlésüknek, de az Amigod tényleg tetszik nekik.

Leander: Tudatos volt a részünkről, hogy szeretnénk egy kicsit jobban körülnézni a világban, és kijönni a rétegzenék közül.

Jingis: Meg akarjuk azt is mutatni, hogy ebben a csapatban van humor.

És feldolgozások lesznek az Amigodnál?

Leander: Most majdnem rávágtam, hogy nem, aztán rájöttem, hogy három is van (mosolyog). Ugye ott az Este van, ami egy továbbgondolt népdal átirat, az Imagine Dragons Warriors című számát a már említett Esport Feszten nyomtuk el, és mivel volt az Eddával közös fellépésünk is, ezért az Elhagyom a várost is felkerült a Love Story-ra.

Leander, neked húzós estéd lesz október 24-én, hiszen az A38 Hajóról indulhatsz Tatabányára, ahol a Leander Risinggal lépsz fel.

Márk: Azért nekem se lesz könnyű, mert én meg Hódmezővásárhelyre megyek a Watch My Dyinggal.

Jingis: Én meg szegedi vagyok, valaki igazán hazavihetne (kollektív nevetés).

Leander: Hű, mennyire bulváros lenne: Ki viszi haza Jingist ma este? (újabb össznépi nevetés)

Szóval, visszatérve a kérdésre, mennyire lesz megerőltető egyetlen este alatt a két buli?

Leander: Azért különösen húzós a helyzet, mert a Leander Rising búcsúturnén van, extra hosszú műsorral, ami nagyjából két órányi darálást jelent. Október 23-án ráadásul Szolnokon játszunk, aztán másnap A38, és utána még Tatabánya. De Tatabánya legalább nincs messze Budapesttől.

És még arra is van esély, hogy a Budapest-Tatabánya buszúton a leutazó rajongók (a részvételi szándékot az a38@hearhungary.hu címen lehet jelezni – a szerk.) halljanak néhány friss nótát a metal projektedtől, a Leander Kills-től?

Leander: Igen, van egy ilyen elképzelés, hogy adjunk egy kis ízelítőt a demókból, én meg úgy voltam vele, hogy miért is ne. Van nagyjából 5-6 dalom, kíváncsi leszek majd a reakciókra.

Jingis: Még olyan szerzemény is van közte, ami eredetileg Amigodnak indult, aztán Leander Kills lett belőle. Ez a Madár című szám.

Mennyire terveztek előre az Amigoddal, milyen távlatokat láttok a csapat előtt?

Leander: Október 24-ig tervezünk előre (nevet). Komolyra fordítva a szót, a hajós buli után visszatérünk ahhoz a módszerhez, hogy egyszerre írunk dalokat és koncertezünk, de a legfontosabb, hogy eljussunk a közönséghez. Ma már nem az a világ van, hogy az emberek a bulikon ismernek meg egy-egy zenekart, hanem nagyon jó dalokkal nagyon gyorsan lehet elérni nagyon jó embereket.

Jingis: Nagy célokat kell meghatározni, és ha azok nem is mindegyike teljesül, de jó pár közülük igen, akkor már elégedettek lehetünk. Jó lenne, ha 2016 nyarán a nagyobb fesztiválokon már jelen lennénk. És nem délután 3-kor…

Márk: …hanem 4-kor (össznépi nevetés).

Leander: Előbb-utóbb pedig a külföld lenne a cél. Ebben a zenekarban nagyon színes egyéniségek vannak, nagyon színes zenei elképzelésekkel, így hosszabb idő lesz 100%-osan összeállni. Úgy tűnik, hogy most, az internet korában jött el annak az ideje, hogy végérvényesen megszűnnek a határok. Szerintem mi már megérjük azt, hogy egy magyar zenekar is lehet világhírű.