A dobosuk „Love Syria” feliratú pólóban lép fel egy koncerten, dalt írnak az északi sarkvidéken tervezett olajfúrásokról, és a színpadról bírálják a brit miniszterelnök intézkedéseit. A hamarosan az A38 Hajón koncertező Enter Shikari tehát egyáltalán nem egy agyatlan poszt-hardcore zenekar, hanem a zúzás mögött komoly mondanivalót találunk. Erről győzött meg Rou is, a csapat énekese, szövegírója és elektronikáért felelős tagja, mikor e-mailben megválaszolta a kérdéseimet.

Nem telik el úgy év, hogy ne jönnétek Magyarországra, hiszen 2009 óta minden esztendőben felléptetek az ország valamely pontján. Borzasztó gyenge ezzel indítani az interjút, de van valamilyen emlékezetes és speckó élményed ezekről a bulikról?

- Naná, hogy van! Minden egyes magyarországi koncertünkön, legyen szó akár klub, akár fesztivál fellépésekről, csodálatos a hangulat, az emberek pedig nagyon kedvesek. Nagy megtiszteltetés volt tavaly a Sziget nagyszínpadán játszani, mivel az egyike a legváltozatosabb és legmókásabb fesztiváloknak; az A38-as bulink meg egy igazi csatakos, színpadmászós őrület volt. Klassz emlék mind!

Nyáron már játszottatok egy új dalt (Anesthetis) a jövőre várható lemezről. Ebben elég egyértelműen felszólalsz a brit egészségügy privatizálása ellen. Milyen más témákkal foglalkozol még az új nótákban?

- Van egy dalunk, ami arról szól, hogy mennyire nevetségesnek tartom a társadalmi osztályokat és kasztokat. Nem mi választjuk meg a szüleinket, sem azt a környezetet, ahol felnövünk, mégis a születésünk pillanatától kapunk egy címkét, hogy hova is tartozunk a rangsorban. Ez pedig egyből remek lehetőségekhez juttat egyeseket, míg másoknak nem marad más, csak a szegénység. Aztán van egy dalunk a vallási hit elvesztéséről, illetve arról, hogy mennyire fontos a tudomány és a kritikus gondolkodás. Aztán van egy szerelmes nótánk, van, amelyik gazdasági kérdéseket boncolgat, de van egy a paleo-antropológiáról is. Rengeteg mindent érintünk.

Tavaly három dalt is kihoztatok külön-külön időpontokban. Mondhatjuk, hogy ezek közül a Radiate az, amelyik igazán közvetíti az Enter Shikari ars poeticáját?

- Annak a számnak a születését leginkább olyan dokumentumok inspirálták, amelyekből jól látható, hogy az olyan országok, mint Irán vagy Afganisztán, mennyire ellehetetlenítik a művészeket és a zenészeket. Vannak olyan műfajok, amelyekben egyenesen tilos alkotni. Simán megvernek azért, ha bizonyos helyszíneken fotózol, vagy ha illegálisnak minősülő zenét írsz. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy nekünk nem kell megvívnunk ezeket a csatákat, amelyekkel az emberek az ilyen elmaradott kultúrákban szembesülnek.

A Rat Race című dalotokban trombitán játszol, a Radiate-ben gitározol, a Constellations-ben dobolsz, és akkor még sorolhatnánk tovább. Van olyan hangszer, amelyhez nem konyítasz?

- A tubához, mivel nincs hozzá elég tüdőkapacitásom, haha. Plusz nagyon drága és nehéz hangszer. De ha bírnám szusszal, pénzzel és erővel, mindig azt fújnám, egész álló nap.

A lemez felvételei során kiraktatok egy képet az Instagram oldalatokra, ahol a tesóddal rögzítetsz épp trombita témákat egy új dalhoz. Mondhatjuk, hogy az anyatejjel szívtad magadba a zene szeretetét?

- Nem igazán. A szüleim már egész korán bátorítottak arra, hogy közelebbi ismeretséget kössek a zenével, de egyikük sem játszott semmilyen hangszeren. Bár apum néha fellépett DJ-ként, főleg motown és soul muzsikákat nyomatott, tehát a családon keresztül azért mégis elég korán kapcsolatba kerültünk ezzel a világgal.

Adieu, Gap in the Fence, Constellations: az Enter Shikarinál jelentős hagyománya van a balladáknak. Számíthatunk arra, hogy az új albumon is lesz egy szívbemarkoló, lírai dal?

- Igen, méghozzá egy nagyon különleges szerzeményt raktunk össze. Mindig arra törekszem, hogy a zenénk annyira dinamikus legyen, amennyire csak lehet. De ez nem jelenti azt, hogy csak a punk és hardcore nótákban lelem örömömet; a finomság, a jó dallamok és a szépség ugyanúgy fontos tényező az Enter Shikari munkásságában.

A tavalyi Sziget Fesztiválon a Gandhi Mate, Gandhi felkonferálásánál azt mondtad, hogy számotokra nagyon fontos, hogy ne játsszatok könnyen kiszámítható, átlagos zenét. Ez a cél lebegett a szemetek előtt akkor is, mikor nekiálltatok az új dalok megírásának?

- Pontosan. Igyekszem arra sarkallni magam, hogy új kihívásokat találjak a dalszerzés során. Nagyon nem viselném jól, és hamar elunnám, ha újra és újra egymáshoz nagyon hasonló számokat tennénk le az asztalra. A szövegeink azzal a szándékkal születnek, hogy gondolkodásra ösztönözzenek, tehát ehhez a zenének is kellően érdekesnek, izgalmasnak és provokatívnak kell lennie.

Egy finn TV interjúban arról beszéltél, hogy az új albumon nagyzenekari hangszerelési megoldásokat is alkalmaztok. Vannak kedvenc szerzőid a komolyzene területéről?

- Kimondottan szeretem a klasszikus és neo-klasszikus muzsikákat. Az olyan orosz zeneszerzők, mint Csajkovszkij vagy Muszorgszkij igen határozott inspirációt jelentettek az új lemez egyes dalainak megírásakor. Hatalmas tisztelettel adózom a klasszikus szerzőknek, köztük a ti két nagyságotoknak, Bartóknak és Kodálynak is!

Nemrégiben elindítottad a saját Goodreads oldaladat. A hagyományos kiadású műveket szereted jobban, vagy az e-könyveket? Véleményed szerint hogyan lehetne a gyerekek és a fiatalabb generációk kedvét meghozni az olvasáshoz?

- Mindkét verziót szeretem és használom is. Főként ismeretterjesztő könyveket veszek a kezembe, és mivel szeretek közben jegyzeteket készíteni, ezért jobban preferálom a „rendes” kiadványokat, de van azért e-book olvasóm is. Az pedig nehéz kérdés, hogy miként lehet a srácokat rávenni az olvasásra… Elsősorban a kötelező olvasmányokat kellene úgy megválogatni, hogy azok érdekesek és izgalmasak legyenek a gyerekeknek. Jól emlékszem, hogy a sulis olvasmányaink némelyikét halálra untam. Illetve egy jó tanár rengeteget segíthet abban, hogy a fiatalok felfedezzék maguknak az olvasást, és később is kitartsanak mellette.

A zenekar elektronikus „vadhajtásával”, a Shikari Sound Systemmel feldolgoztátok Ben Howard Keep Your Head Up című dalát. Fontos volt számotokra a választásnál ennek a dalnak a pozitív üzenete?

- Igen, bár ez nem volt egyszerű feladat, mert egy olyan nótát kellett találnunk, amelyik kellően aktuális, és amelyet sokan ismernek. Úgy vélem, hogy ez egy jó pop dal. Amikből még választhattunk volna, azok közül a legtöbb borzasztóan unalmas és semmitmondó volt.

A végére egy másik átlagos kérdést tartogattam. Mennyire van eleged abból, ha az újságírók a magyar barátnődről, és ennek kapcsán az országunkról faggatnak téged?

- Haha, nincs ezzel egyáltalán semmi probléma. Mindenről szívesen beszélek, amit szeretek, legyen az akár a zene, akár az én drága Vivienem. És hát Magyarországon turnézni nekem tényleg különleges élmény, egyike vagytok azoknak a helyeknek, ahol igazán otthonosan érzem magam.

Az Enter Shikari október 12-én az A38 Hajón lép fel.

Fotók: Enter Shikari Facebook