Ákos Karcolatok 20 dupla CD/DVD kiadványa a napokban platina státuszt ért el, a MAHASZ hivatalos rádiós játszási listáján már 6. helyen szerepel az Újrakezdhetnénk, ő maga pedig gőzerővel készül a december 13-i Arénabeli nagykoncertjére. A szinti örök.

Sétáljunk egy kicsit visszafelé az időben. Az Újrakezdhetnénk című dal tovább folytatja sokak örömére a 2084-es szintipopos irányvonalat, mégpedig azzal a Hauber Zsolttal, akit a vérbeli bonanzásoknak nem kell bemutatni. Zsolttal újabb közös szerzemények és közös, december 13-i nagykoncert várható. A Karcolatok 20 CD/DVD „nyomokban” már szintén tartalmazott szintit, sőt. A számos extrával, kisfilmmel bővített koncertanyag 20 évvel az eredeti Karcolatok megjelenése után, Pécsett, a Kodály központban került felvételre 2013. december 7-én.

Mindig érdekes egyébként újrahangszerelt változatban találkozni valamivel, ami már nagyon a szívünkhöz nőtt, vagy amit már valahogy megismertünk. Kihívás az alkotónak, méginkább a hallgatónak – utóbbi el tudja-e engedni ragaszkodását a megszokott, emlékekkel teli eredeti dalhoz. Kell hozzá egy adag nyitottság, de persze számít a szubjektív faktor is: kihez milyen zenei stílus áll közelebb. Ám a sok év után áthangszerelt változatokban az alkotó üzenetei még mindig ugyanazok – a befogadó fél pedig vagy megérti az alkotó eredeti üzenetét vagy éppen a maga számára érvényes igazságot találja meg benne… és ez a „jelenség” nem változik, ugyanúgy történt azokkal, akik 20 éve találkoztak először a Karcolatok dalaival, és azokkal, akik ma teszik ugyanezt. Az „újaknak” érdekes játék lehet a 20 évvel ezelőtti és a mostani felvételeket hallgatni, váltogatni. Ám azoknak, akik régóta ismerik és szeretik Ákos munkásságát, akik akkor jelen időben élték meg a Karcolatok megszületését, és most jelen időben élik meg a 20 évet, jubileumot, nosztalgiát, emlékeket, forró koncerthangulatok derengését, ez az album, éppen a felsoroltak miatt, mégis kicsit több talán... Mindenesetre azt nem lehet mondani, hogy az anyag csendes nosztalgiázás – a 30 szám között a lassabb, gitárra hangszerelt „andante” stílus mellett, sok-sok dal erőteljes szintis és dübörgős, rockos beütéssel kúszik a fülünkbe. A régi, eredeti sorrendben eljátszott számok mellé sok újabb szerzemény is került. Maga az est pedig koncert is, előadás is egyben: a zenét néha megszakítja a próza, a színpadon bensőséges hangulat váltakozik a zúzósabb pillanatokkal, a lágyabb az erőteljesebb hangzásvilággal, izgalmas elegyet alkotva. Dalokat, emlékeket és élményt kapunk, ez utóbbi két esetben nem csak Ákosét, de a magunkéit is. Ákos mellett Szakos Krisztián és Lepés Gábor a szintetizátoroknál, Kékkői Zalán a gitárhúroknál, Fekete Tibor Samu basszusgitárral, Bánfalvi Sándor dobbal a kezében zenélt a színpadon.

…és ha visszalépünk még egyet az időben: sokunknak még biztos megvan a néha az ujjunkkal tekert kazetta… örök darab, mint a szinti.