Vitathatatlan, hogy legenda. Vitathatatlan, hogy ezer közül felismerjük a hangját. Vitathatatlan, hogy a popzene egyik legkiválóbb énekesnője. Hogy nem tudjuk megunni - na ez már egy másik kérdés. Celine Dion azonban Loved Me back To Life című albumán egészen modern hangzásvilággal lepett meg minket - kár, hogy a végére meggondolta magát. 

Ő az az énekes, akit tényleg nem kell bemutatni senkinek. Ha meghalljuk a nevét, egyből egy jéghegy felé tartó hajó orrán állunk kitárt karokkal és dúdoljuk a My Heart Will Go On-t. De persze nem ez az egyetlen ismert szerzeménye, ám talán a rajongói körét nem számítva sokan gondolhatják azt, hogy kicsit túlfutottak az évek már ezen az enyelgős-romantikus zenei világon. 

Valószínűleg ezt érezte az érintett Celine Dion is, és egy ütősnek szánta válaszként születettt meg a Loved Me Back To Life. Olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint a címadó dalt író Sia, vagy a lemez harmadik dalában (Incredible) duettpartnerként beugró Ne-Yo. A zenei vérfrissítés pedig abszolút megteszi hatását, változatos zenei alapok, itt-ott egy kis r'n'b-beütés. A jéghegy és a megszokott óriásladik távolodni látszik a naplementébe merengős életérzéssel együtt. A Thank You című dal pedig kiváló lezárás...lehetne. 

Ugyanis ez után következik öt dal, ami kérlelhetetlenül visszaterel minket a kis naplementés, tengeri fuvallatos világunkba. Kicsit érthetetlen, mert az album koncepciója ezzel szét is esik és maradnak a kérdőjelek, hogy miért is kellett ezt így elrontani. A legvalószínűbb válasz vagy az, hogy Celine a régi rajongóinak is kedveskedni akart a tőle megszokott stílusban írt dalokkal, vagy egyszerűen annyira szereti ezt a zeneiséget, hogy nem mond le róla holmi újítások kedvéért. 

Persze ne legyünk túl szigorúak, az Overjoyed, a Thankful, vagy éppen az Unfinished Songs így nagyon jók, csak sajnos ebből hallottunk már nagyon-nagyon sokat, így ha nem vagyunk megveszekedett Celine Dion rajongók, inkább visszaugrunk a lemez elejére. Ám lehet, hogy ha ősidők óta párás tekintettel és mély sóhajokkal hallgatjuk a kanadai énekesnő dalait, éppen ezekre a szerzeményekre vártunk, és nem értjük, mi volt az a nyolc dal a korong elején. 

Ezek alapján pedig nevezhetnénk ügyesen szerkesztett albumnak a mostanit, hiszen miközben újabb vizekre evez, a régi időkről sem feledkezik meg. Talán a jövőben egyre kevesebb régi és egyre több új hangzású dallal készülnek Celinék, de mint tudjuk ebben a bizniszben nem igazán lehet egyszerre kecskéket és káposztákat nevelgetni. 

Ettől még nagyon is jó anyag gyűlt össze a Loved Me Back To Life-on, így nyugodt szívvel ajánljuk akár karácsonyi ajándék gyanánt. A karácsonyfához és ajándékok kicsomagolásához az utolsó öt dalt ajánljuk, az év többi napjára pedig a többit. A minőség minden dalban biztosított, de hát ez nem meglepő. 

De hát ahogy arról már volt szó, Celine Diont továbbra sem kell majd bemutatni.