Már a legelső kötet megjelenésekor elkészültek a szereplők kesztyűbáb formájában, és a Bogyó és Babóca mesék bábelőadásként is sikert arattak a kicsik körében országszerte. Számtalan könyvtárba látogattak el az egyszerű bábműsorral, egy ágytakaróval letakart vasalódeszka mögé bújva mesélte el a rövid történeteket Bartos Erika és férje, csak azért, hogy a gyerkőcöknek örömet szerezzenek.

A díszletek, kellékek készítéséhez kinőtt ruhákat, kiürült papírdobozokat használtak, ebből az időszakból származik a bábkönyv ötlete is. És nagyjából másfél évvel később el is készült.

Van a könyvben közeli kép, távoli tájkép, belső terek: szoba, konyha, így szereplők és helyszínek is több méretben készültek el. Babócából összesen tizenkettő készült: kicsi, nagy, szomorú, vidám, utcai ruhás, hálóinges, fürdőruhás katicalány is született - ahogyan az elrendezés megkívánta. A házakat is több méretben készültek el, a távoli tájképhez kisméretű házak kellettek, a közeli fotókhoz nagyobbak.

Ezekből nyílik ma kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában, a tárlat egészen június 20-ig várja a kicsiket és nagyokat.