Dalí 33 évvel ezelőtti legendás párizsi életmű-kiállítása, amelynek megnyitójára az akkor 85 éves katalán-spanyol művész tűzpiros Rolls-Royce autóján érkezett, minden idők leglátogatottabb tárlata volt a Pompidou Központban, összesen 840 ezren - naponta 8 ezren - látták.

A provokáció mai napig rendkívül népszerű mesterének, a médiaszereplései, pénzimádata vagy a Francóval és Hitlerrel kapcsolatos kétértelmű politikai állásfoglalásai miatt a művészettörténet erősen vitatott figurájának szentelt újabb tárlat várhatóan hatalmas tömegeket fog vonzani a francia főváros egyik legjelentősebb kortárs kiállítóhelyére. Alain Serban igazgató azonban már előre figyelmeztetett, hogy a március 25-ig nyitva tartó tárlat látogatottsága nem fogja megközelíteni az 1989-es rekordot, a fokozott biztonsági előírások miatt ugyanis korlátozni kell majd a látogatók számát, az internetes foglalások már hetekre előre beteltek.

A hét nagy tematika köré időrendben szerveződő tárlaton Dalí összes, remekműnek tartott és a világ minden tájáról kölcsönkapott munkája látható a kubista, a szürrealista és a dadaista korszakából is: a szexuális szorongásokról szóló A nagy maszturbátor (1929) vagy Az emlékezet állandósága (1931) a világhírűvé vált lágy órák témájával, amelynek alapötlete egy olvadt camembert sajt elfogyasztása után született meg. A szürrealista tárgyak közül megtekinthető egyebek mellett az 1936-os homártelefon vagy a Millet nyomán készült Angelus-képe is. A húszas évek amerikai westernfilmjeinek híres főszereplőjéről, Mae Westről készült portré alapján pedig egy hatalmas installáció is látható, amelyben a sztár arcvonásai bútorként jelennek meg, a látogatók így egy húsos vörös ajkakat formázó vörös kanapén pihenhetnek meg.

Dalí világába egy hatalmas petesejtformájú termen keresztül léphetnek be a látogatók, amelyet egy a művészről készült olyan aktfotó ihletett, amelyen magzatnak mutatta magát. A tárlat egy labirintusszerű sötét teremben ér véget, amely könyvek, kéziratok és illusztrációk bemutatásával Dali agyát, azaz az intellektuális oldalát hivatott bemutatni. A kettő között egy hatalmas egybefüggő térben láthatók Dalí munkái, a falakon a festményekkel, a központi tárlókban pedig a rajzaival és kisebb képeivel, illetve a performanszairól és televíziós szerepléseiről készült korabeli felvételekkel.

Forrás: MTI