Kultography

Jóféle háztartási zene Donovan módra

Jóféle háztartási zene Donovan módra

Kovács Anna Dóra írása itt: - 2012-03-29 10:05

Mint ahogy arról már korábban beszámoltunk, 20 év után új lemezt adott ki Jason Donovan. Ha esetleg a név nem mondana sokat, a Sealed With A Kiss, a Too Many Broken Hearts, vagy esetleg a Kylie Minogue társaságában készült Especially For You dalok valamelyike már segít feleleveníteni, milyen volt Donovan zenei világa akkor.

Két évtizeddel később természetesen várató volt, hogy nem ezt a zenei vonalat folytatja az énekes. Az Universal Music gondozásában megjelent Sign Of Your Love valóban (és szerencsére) egészen más, mint a korábbiak. Nagyon kíváncsiak voltunk, hogy a visszatérés után melyik műfajba tagozódik be Jason Donovan. A választ megkaptuk: háztartási zene.

Mielőtt a Donovan-rajongók hőbörögni kezdenének a jelző hallatán, előre bocsátom, a háztartási zene pozitív jelző. Már ha abból indulok ki, hogy Sign Of Your Love nem azzal a céllal készült, hogy a toplisták éléről lökdösse le a mostani sztárokat. Háztartási zene az, ami ritmussal tölti meg mozdulatainkat, miközben otthon teszünk-veszünk. Főzés közbeni csípőlendítések, a szobán való áthaladás közben egy kis pörgés. Erre pedig szükség van, mert az ember nem ülhet mindig a lejátszó előtt, minden porikájával a zenére koncentrálva, ugyanakkor az sem jó, amikor azon kapjuk magunkat, hogy valami nagyon idegesít, és zenét lekapcsolva jövünk rá, hogy ez volt az.

Az olyan dalok, mint a Make Love, a Bewitched mellett olyan lassú melódiák is helyet kaptak a lemezen, mint például az Every Time We Say Goodbye. Mind a 11 albumra kerülő szerzemény zeneileg jól szerkesztett, és a rézfúvós-vonós aláfestéshez jól illik Donovan hangja, amely jelentős változáson ment át az elmúlt évtizedekben. Ez a változás se nem pozitív, se nem negatív. Felnőtt, telítve van élettapasztalattal. A szövegek persze nem annyira mélyen szántóak, mint egy Adele, Birdy, vagy Coldplay esetében, de a műfaj határain ezek amúgy is kicsit kijjebb esnek.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy Jason Donovan visszatérése nem lett szenzációs, átütő, de nem is sikerült rosszul. Olyan csöndesen evezett vissza a zenei életbe, mint amilyen csöndesen kievezett onnan húsz éve, és ez a két évtizednyi hajókázás jót tett neki, és jót tesz velünk is azzal, hogy zenével tölti meg leghétköznapibb perceinket.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása