Az első részben Lajkó Félix és szabadkai barátai tartanak bemutatót energia felszabadításból.

Az ördög hegedűsként is ismert művész új lemezére készülve ezúttal citerázni fog, amin a fanatikus Lajkó rajongók szerint talán még jobban muzsikál, mint a hegedűn. A kifejezés vágya, a természetesség igénye, az ösztönvilágban való merítkezés képessége határozza meg Lajkó zenélését, amely nemcsak őt szokta transz közeli állapotba sodorni, hanem közönségét is.

Hasonló hatással van hallgatóira a „kurdok királyának” nevezett Sivan Perwer is, az emigrációban élő, Törökországban született költő, előadóművész és tanár, aki a koncert második felében lép fel.

„Virágok mögé rejtett ágyúk” – mondta egykor Schumann az ugyancsak politikai emigráns Chopin zenéjéről, s e jellemzés tökéletesen illik Sivan Perwerre is. Igaz, nála olykor nem is annyira rejtettek azok a bizonyos „ágyúk”. Nyíltan politikai művészet az övé, amelynek köszönhetően széles körben ismertté vált a hetvenes évek elején. Éppen akkor, amikor dalait Irakban, Iránban, Szíriában és Törökországban betiltották, s kazettáinak birtoklásáért börtön, szélsőséges esetben akár halálbüntetés is járhatott.

Az emberi jogokról, a békéről, az egyenlőségről szóló szövegeivel gyakran lép fel a kurdok megsegítése érdekében: 1991-ben egy segélykoncerten Paul Simon, Peter Gabriel, a Gipsy Kings és Sting mellett Sivan is jelen volt az Öböl-háborús kurd menekültek megsegítéséért.

A 25 albumot, számos zenei videót és verseskötetet jegyző Perwer több tiszteletbeli zenei doktorátusnak és nemzetközi zenei elismerésnek a birtokosa. A koncertre Németországból érkezik, ahol jelenleg száműzetésben él, hiszen családja megóvása érdekében 1976-ban elhagyta Törökországot.