Liszt a bécsi klasszikusok mellett Palestrina, Lassus és Bach hagyományait követve szándékozott nagyszabású egyházi művekkel gazdagítani az irodalmat. Az egyházzenét a liturgia méltó kísérőjévé felemelni akaró művész az áhítat elmélyítésére törekedett – s ezenközben sorra komponálta szebbnél szebb kórusműveit. 1865 elején készült el nagyszabású orgonakíséretes kórusmiséjével, a Missa Choralisszal, amely a hangverseny második részében is elhangzik a Debreceni Kodály Kórus és Király Csaba, orgonaművész előadásában. Az este folyamán még színpadra lép Greetje de Haan, holland operaénekesnő is és Scholcz Péter vezényletével elbűvöli a közönséget.

Liszt Ferenc belépése az egyházi hierarchiába nem feltűnési viszketegségből fakadt, vagy hirtelen elhatározás nyomán történt, miként sokan gondolták. Gyermekkora óta mélyen vallásos volt. Amikor tizenhét éves korában egyszerre vesztette el apját és esett át az első szerelmi csalódáson, vallásos mániába esett, visszavonult a világtól, olyannyira, hogy a párizsi lapok halálhírét keltették. Vallásossága abban ragadható meg talán a legvilágosabban, ahogyan legcsillogóbb sztár korában az alkotó- és előadó-művészethez viszonyult. „Génie oblige”, vagyis „A lángész kötelez”, ez volt a jelmondata. Minden zenei gesztusába képes volt morális tartalmat vinni. Attól kezdve, hogy a kisebb egyházi rendeket felvette, Liszt a civil egyházi szolgálatot vállalók öltözékében, abbé-ruhában járt. Ebben azonban volt némi exhibicionizmus is, hiszen pontosan tudta, hogy magas termetével, hosszú ősz hajával, földig érő papi öltözékében milyen feltűnést kelt, amikor egy társaságba vagy koncertterembe egyszerű látogatóként belép.

A vallás felé forduló Liszt a rá jellemző ambícióval határozta el a 19. század hatvanas éveiben, hogy megújítja a katolikus egyházzenét. Az orgona jelentette számára a kereszténység szimbólumát már egészen fiatal korától kezdve. A koncert során felhangzik Liszt Ferenc nagyszabású B-A-C-H variációja, a Qui seminant in lacrimis, de Mosolyi Mihály Ave Maria és Ave verum című kórusművei is. A két szerző élete számos ponton kapcsolódott. Mosonyi is a magyar–osztrák határvidéken született, Lisztnél mindössze négy évvel fiatalabbként. A két muzsikus pályája az egyházzenénél kapcsolódott össze.

A koncertet „Előhang” címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről a nézők.