Cecelia Ahern legújabb regénye, szívszorító igaz történet egy emberfeletti küzdelemről, Sofi Oksanen legfrissebb munkája, illetve a mű, amiből George Clooney legutóbb filmet készített – néhány az újabb remek könyvek közül, amiket mostanában olvastunk. Nem mindegyik teljesen friss megjelenés, de az összeállításban szereplő műveket bátran ajánljuk olvasásra.

David Roberts: Egyedül a jég ellen

Douglas Mawson ausztrál geológus, Antarktisz-kutató szinte hihetetlen történetét meséli el David Roberts regénye. Mawson egy ausztrálázsiai antarktiszi expedíciója vezetője volt, amelyben biológiai, meteorológiai és geológiai megfigyeléseket végeztek. Az expedíció azonban nem ment olyan simán, hogy szerették volna, a férfi egyedül maradt, miután két társa meghalt, a szánhúzó kutyái is elpusztultak, mindezt tetézve pedig minden élelmiszere és felszerelése eltűnt egy gleccserhasadékban. Ekkor még 160 kilométerre volt az alaptábortól, ahová iszonyatos küzdelem árán, szinte csodával határos módon, de sikerült visszajutnia.

Roberts könyve száz évvel az események után, 2013-ban jelent meg, az író remek munkát végzett, izgalmas, szívszorító, magával ragadó könyv született. Az Egyedül a jég ellent olvasva az ember elgondolkodik a saját életén is, átértékel dolgokat. (XXI. század Kiadó)

Robert M. Edsel – Brett Witter: Műkincsvadászok

A George Clooney rendezésében azonos címmel bemutatott mozifilm nem lett túl jó, az alkotás alapját nyújtó könyv annál zseniálisabb. Edsel és Witter könyve izgalmas összeállítás, amely a történelem egy kevésbé ismert témáját mutatja be az olvasóknak. 

Mialatt Hitler megpróbálta átvenni a hatalmat a nyugati világ felett, a katonái módszeresen megkeresték és begyűjtötték Európa legszebb szépművészeti alkotásait. A Führer titkos raktárakba rejtette, amit a felépítendő linzi Führermuseumba szánt, illetve katalogizálta azokat a „degenerált” alkotásokat is, amelyeket el akart pusztítani. Az ellenséges vonalak mögött azonban egy maroknyi katona: brit és amerikai múzeumi szakember, restaurátor, építész, történész azért küzdött, hogy visszaszerezzék civilizációnk kincseit. A műkincsvadászok az életüket kockáztatták azért, hogy felderítsék Európa kultúrájának évezredes emlékeit, és magakadályozzák az elpusztításukat. (Libri Kiadó)

Sofi Oksanen: Mikor eltűntek a galambok

Az egyik, ha nem legjobb északi íróként tartják számon a finn Oksanen, aki Tisztogatás című regényével tört be a nemzetközi irodalmi életbe. A négy kötetesre tervezett sorozat harmadik részeként jelent meg a Mikor eltűntek a galambok, amely méltó utódja a Sztálin teheneinek és a Tisztogatásnak. A párhuzamos idősíkokban játszódó történet Észtországban játszódik valamikor a világháború utolsó éveitől a hatvanas évek közepéig. A magyar olvasó számára ismerős helyzet: a német megszállókat a szovjetek követték, igazi jellempróba elé állítva az embereket. Van itt köpönyegforgató, elvhű, hazaszerető, és sokan az ezek közötti átmenetben. A cselekmények során közülük Juudit, Roland, Edgar karakterét emeli ki az írónő. Mindegyikük teljesen különböző világ, és más-más szempontból válnak izgalmassá az olvasó szemében. A legösszetettebb karakter mindenképp Juudité, akit megfejteni külön feladat. A személyes sorsok gyakori változásai és az ezzel járó jellemformálódások pedig a regény utolsó lapjaiig izgalomban tartják az olvasót. A regény erősen ajánlott a keleti blokk történelme iránt érdeklődőknek, de ez nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy élvezzük Sofi Oksanen művét, és várakozással tekintsünk a negyedik rész elé.  (Scolar)

Salla Simukka: Vérvörös

A Vérvörös egy újabb, elvileg az ifjúsági könyvek közé tartozó, de felnőtteknek is igen szórakoztató trilógiák első része. A 17 esztendős Lumikki Andersson kivételesen zárkózott lány, aki szinte minden iskolai aktivitásból kihúzza magát. Egyik nap azonban a fotószakkör előhívójában bankjegyeket talál felaggatva a szárítóra. Mint hamarosan kiderül, Lumikki három osztálytársa tetemes mennyiségű véres bankjegy birtokába jutott, de ekkor még egyikük sem sejti, hogy egy nemzetközi drogkartell piszkos ügyeibe nyúltak. A baráti társaság egyik tagja kinyomozza, hogy apja, a közkedvelt rendőr is nyakig benne van az ügyben, és a fiatalok orosz és észt bűnözőkkel a nyomukban végül egy titokzatos kastélyban találnak menedéket, ahol a fura fedőnevű Jeges Medve vendégszeretetét élvezhetik, ki tudja meddig… Majd az évtized leghidegebb telén, mikor mindent beborít a kékesen csillogó friss hó, vércseppek lepik el az utcákat.

Simukka tökéletesen felépített, pergő regényt írt, egy igazán szerethető főhőssel. A Vérvörös feszültséggel teli, könnyen olvasható, pörgős alkotás, amely egy pillanatra sem ül le. A könyv óriási pozitívuma a tartalmon kívül a formátuma: kis méretű, könnyű, papírborítású kötet, amellyel könnyen lehet utazni, szinte bármelyik táskában elfér.  (Athenaeum)

Cecelia Ahern: A szerelem kézikönyve

Cecelia Ahern azon írók közé tartozik, akiket nem tudunk megunni és akik soha nem okoznak csalódást nekünk. Nincs ez másképp most sem: A szerelem kézikönyve hozza azt a minőséget, amit Aherntől megszoktunk. Könnyed, szórakoztató olvasmány, amelyik azonban a könnyednek tűnő sztori mögött olyan kérdéseket forszíroz, olyan témákat boncolgat, amik napjainkban szinte mindenki életében, mindennapjaiban jelen vannak. A szerelem kézikönyvének például az egyik központi témája sztorin belül az önsegítő könvek használata és az a kérdéskör, hogy valóban jó-e ilyen kötetek alapján élni az életünket, szó szerint venni, amit egy-egy ilyen kiadvány ír. A regény főszereplője, Christine Rose gyűjti az ilyen műveket. Szinte mindenre van tanácsadó kézikönyve. Idővel azonban rá kell, hogy jöjjön, nem minden tanulható meg ezekből.

Egy nap különleges módon találkozik Adammel: a férfi éppen egy dublini hídról készül leugrani, amikor a lány arra téved. Christine megpróbálja lebeszélni a tervéről, azonban Adam nem adja könnyen magát. Christine végül azt az ajánlatot teszi a férfinek, hogy annak 35. születésnapja előtt bebizonyítja neki: az élet szép és élni érdemes... Mindezt tanácsadó könyvek nélkül... (Athenaeum)

Braskó Csaba: Múzsa

Imádtuk ez a könyvet: egyrészt egy szórakoztató regény, másrészt pedig egyfajta ösztönző mű arra, hogy elkezdjük átgondolni az életünket, hogy elkezdjük másképp látni a világot, elkezdjünk a bevett sémákon, sablonokon kívül gondolkodni, hogy a magunk hibáztatása helyett megoldásokat próbáljunk keresni. Braskó Csaba a regényen keresztül mutatja meg olvasójának, hogy a megoldás a problémáinkra sokszor lényegesen egyszerűbb, mint azt gondolnánk.

A történet: Éva pultoslány. Élete csőd: párkapcsolata tönkrement, minden barátjának tartozik, anyjával csak veszekszik, főnöke egy szemét alak, és persze a munkáját is utálja. Még mielőtt azonban végleg belefulladna a totális kilátástalanságba, szóba elegyedik a kávézó egyik vendégével.  A beszélgetések napról-napra különösebbé válnak, és Éva egyszer csak ráeszmél lassú „fuldoklásának" megdöbbentő okára…
A furcsa idegen a legkevésbé sem tesz csodát, ám az eszmecserék hatására Éva mégis elkezdi másként látni a világot – benne saját magát –, és olyan képességeket fedez fel magában, amelyeknek korábban a létezéséről sem tudott…

A Múzsa azon kevés könyvek egyike, amelyet az ember szívesen elolvas akár többször is, újra és újra kézbe veszi, forgatja. (XXI. Század Kiadó)

Marcus du Sautoy: A prímszámok zenéje

Soha nem gondoltuk volna, hogy egy matematikáról szóló könyv érdekes, szórakoztató és izgalmas lehet. Marcus du Sautoy-nak azonban sikerült ezt elérnie. Az iskolában a gyerekek megtanulják, hogy a prímszámok csak önmagukkal és eggyel oszthatók. Azt viszont nem tanítják meg nekik, hogy az emberi tudás keresése során a prímek jelentik a legcsábítóbb rejtélyt. Hogyan lehet megjósolni, mikor fog felbukkanni a következő prímszám? Létezik-e olyan formula, amely prímeket tud generálni?

1859-ben Bernhard Riemann német matematikus előállt egy hipotézissel, amely megoldást javasolt a prímszámok eloszlásával kapcsolatos rejtélyre. Mielőtt azonban sejtését bizonyíthatta volna, meghalt, így a rejtély csak fokozódott. Izgalmas könyvében Marcus du Sautoy különc és zseniális tudósok történetét meséli el, akik megszállottan keresik a megoldást, mely idővel olyan sokféle területet forradalmasított, mint az e-kereskedelem, a kvantummechanika és a számítástudomány. Magával ragadóan és lenyűgözően kelti életre a matematikusok világát, annak minden szépségével és titkával. (Park Kiadó)

Rachel Ward: Nem enged a mélység

Ward könyve letehetetlen olvasmány, amit az ember egy szuszra ki akar végzeni. Izgalmas, feszültséggel teli regény (leginkább a thriller műfajába sorolható), amely az első pillanatban megfogja az olvasót és nem ereszti. Valahogy pontos úgy, ahogy a cím is fogalmaz. Minél hamarabb tudni akarja az ember, hogy mi történt, ráadásul Ward képes mindig csavarni egyet a történeten és ezzel újabb kérdéseket, kételyeket ébreszteni az olvasóban, aki ettől csak még jobban akarja a sztorit. 

Amikor Carl kinyitja a szemét egy jéghideg tó partján, bátyjára éppen rácipzárazzák a hullazsákot. Carl kétségbeesetten kutat az emlékezetében: mi történhetett a vízben? Ám akármilyen kitartóan próbálkozik, semmire sem emlékszik. Aztán a mentőben az ismerősnek tűnő, gyönyörű lány rémülten sikoltozni kezd, amint megpillantja. Carl érzi, hogy a lánnyal együtt talán kideríthetik az igazságot, még mielőtt az szökőárként zúdul rájuk.

A Nem enged a mélység mindenféle sablonoktól mentes, jól felépített mű, amelyet azonban erős idegzetőeknek ajánlunk, mert amellett, hogy érdekfeszítő és letehetetlen egyszerre nyomasztó is. (Agave)