[caption id="attachment_18475" align="alignright" width="240" caption="Fliegauf Bence"][/caption]

Magyarokhoz kapcsolódó sajtótájékoztató úgy tűnik nem működhet problémák nélkül a Berlini Filmfesztiválon. Ez jó filmek esetében különösen szomorú. Tavaly A torinói ló sajtótájékoztatója volt „mókás”, Víg Mihály a film zeneszerzője el-elbóbiskolt, majd időnként, amikor magához tért valamit hozzászólt az eseményekhez. Később erről beszélt a fél újságíró szakma.

Idén a sajtótájékoztató kezdetére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közleménye került váratlanul az újságírók székére. Természetesen az ebben leírtakra az újságírók rákérdeztek az eseményen, amelyre a szerencsétlen stáb semmit nem tudott válaszolni. Ők ugyanis azt sem tudták miről van szó, soha nem látták a papírt, fogalmuk sem volt arról, hogy készül ilyen. Így kisebb kavarodás alakult ki a rendezvényen.

A mű a 2008-2009-ben történt romagyilkosságokra reflektál, de nem dokumentum alkotás, nem követi a tényeket. Művészfilm, amelyet a tragikus eseménysorozat ihletett.

– Olyan filmet próbáltunk készíteni, ami nem követi a nyomozati anyagot de szerepelnek benne olyan motívumok is, amelyek az esettel kapcsolatosak. Ez az én művészi reflexióm arra, ami ez alatt a két év alatt Magyarországon történt – mondta a rendező, Fliegauf Bence.

A történetben számos olyan, a cigányokhoz köthető jelenségeket is láthatunk, amelyet a magyar közönség a jelenetből megért – terhesség tinédzser korban stb. –, a külföldiek azonban – nem ismerve a magyarországi helyzetet – már nem biztos, hogy értelmezni tudnak. A sajtóeseményen volt is olyan, aki rákérdezett ezekre.

[caption id="attachment_18473" align="alignleft" width="300" caption="Lendvai Gyöngyi"][/caption]

–A művészetnek ez lehet a lényege, hogy olyan jeleneteket írjunk, amelyeket különbözőképpen lehet interpretálni. Az általam láttatott jelenetek nem mondanak ki konkrétan dolgokat. Például az a rész, amikor két fiú elkap egy lányt és „molesztálni” kezdi, az sem mondja ki azt, hogy a lányt szexuálisan zaklatni fogják, hiszen a vásznon ez nem történik meg.  Ebből a jelenetből még bármi lehetne, mindenki a saját elképzelései szerint fogja alakítani a végét. – magyarázta a látottakat a rendező, aki korábban Fliegauf Benedek néven alkotott.

A film szereplői civilek, akiket a rendező saját maga keresett meg. Az alkotás főszereplőjét alakító Toldi Katalin például először Fliegaufék kísérője volt: ő segített nekik a szereplők keresése során a romákhoz eljutni.

– Nem emlékszem pontosan, hogy miért kezdtem el ezt a filmet csinálni. Kezdetben nem az volt a célom, hogy ez bármilyen vitaindító téma legyen Magyarországon. Arra emlékszem, hogy miután láttam a hírekben a tudósításokat többször előfordult, hogy éjszaka felébredtem, mert álmomban azt képzeltem el, hogy látom, amint egy házban, ami magányosan áll, a fegyver torkolattüze villan. Emellett hallottam, ahogy az emberek sikoltoznak. Az események kapcsán erős érzelmi reakció indult el bennem, ezért akartam létrehozni az alkotást. Most már mindenféle ideológia dolgot el tudok mondani a Csak a szál kapcsán, de ezeket már csak utólag teszem hozzá – emlékezett vissza  a kezdetekre Fliegauf, reménykedik benne, hogy ez egy fontos film lesz.

[caption id="attachment_18487" align="alignright" width="300" caption="Sárkány Lajos"][/caption]

A rendező szerint ország-pr szempontjából fontos, hogy megszülethet egy olyan darab, ami társadalmi tabukat boncolgat.

„Meglepődtem, hogy voltak olyanok, akik ezt a filmet és azt, hogy nemzetközileg bemutatják, cikinek tartották. Az ország-pr-nak – ha van ilyen – pont az a lényege, hogy tudjunk olyan műveket mutatni, amelyekkel felvállaljuk azt, hogy vannak társadalmi problémáink. Egy nemzet akkor tekinthető nagykorúnak, ha képes ezeket a tabu témákat feldolgozni és kezelni.”

A mű több olyan témát is boncolgat, amely a tabuk közé tartozik. A rendező nem mutatja be egyértelmű áldozatként a romákat – az elhunytakat természetesen igen –, hanem tárgyalja a velük kapcsolatos gondokat is, például az iskoláztatás kérdését, azt, hogy igenis vannak köztük olyanok, akik lopnak, és olyanok is, akik nem szívesen járnak dolgozni. Szembeállítja ezzel a pozitív oldalt is, hisz a főszereplő Rigó nem hogy nem jár munkába, hanem két helyen is gályázik.

A Rigót alakító Toldi Katalin a sajtótájékoztatón elmondta: azoknak a romáknak, akik dolgozni szeretnének sokszor nincs könnyű dolguk. Vele is előfordult már az, hogy odatelefonált egy állásra, majd a végén mikor minden úgy tűnt, hogy megfelel a munkára megkérdezte, hogy jelent-e problémát, hogy roma származású. Erre azt a választ kapta, hogy hát akkor inkább hagyják. De megtörtént vele az is, hogy egy bolt ajtaján látta kiírva, hogy eladó-pénztárost keresnek. Amikor bement érdeklődni, az üzletben lévő férfi közölte vele, hogy már betöltötték az állást. Később kiderült: nem volt még meg a megfelelő alkalmazott, csupán amiatt nem kellett, mert cigány.

A Csak a szélt korábban szerették volna elkészíteni és bemutatni, azonban a Magyar Mozgókép Közalapítvány helyzete – felszámolás alatt áll – miatt végül leálltak egy időre a munkálatok. A filmet eredetileg 2010-ben kezdték volna forgatni, mert úgy tűnt, hogy az akkor még működő alapítvány tud rá pénzt adni. Végül a film magyar-német-francia koprodukcióban születhetett meg, két minisztérium támogatásával. Az egyik ezek közül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, ezért is érthetetlen az általuk az újságírók székére kitett közlemény.

A kétoldalas irat elején ők is leszögezik: Fliegauf filmjét a két évvel ezelőtt események inspirálták, de ennek ellenére fikciós alkotás, így a gyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásról sem ad tájékoztatást. Ezért a dokumentum összefoglalja, hogy mi is történt 2008-ban és 2009-ben, illetve mik a nyomozási jelenleg publikus eredményei. Mindezzel semmi baj  nem is lett volna, hiszen fontos háttérinformáció, ha a film sajtóanyagához került volna, vagy ha nem úgy teszik ki a székekre, hogy senki nem érti miről van szó. Így viszont az egész magyarázkodásnak tűnik, mintha Fliegauf Bence filmje egyfajta támadás lenne. Holott erről szó sincs.