Kultography

Izgalom, vér és időutazás - 6 regény a nyári kánikula elviseléséhez

Izgalom, vér és időutazás - 6 regény a nyári kánikula elviseléséhez

Kultography írása itt: - 2015-06-06 18:50

Vasárnap estig tartanak a 86. Ünnepi Könyvhét és 14. Gyermekkönyvnapok programjai, melynek keretében nagyon sok kiadónál kedvezményesen vásárolhattok. Cikkünkben 6 kiváló regényt ajánlunk a figyelmetekbe, melyek akár strandon, akár utazás közben vagy a teraszon ülve, kávét kortyolgatva is remek szórakozást jelentenek.

befunky_collage_4.jpgLee Child: Bosszúvágy 

child.JPGA General Press Kiadó gondozásában jelent meg Lee Child legújabb izgalmas krimije, mely a Jack Reacher regényeknek már szám szerint a 19. darabja. A sorozat kedvelőinek épp ezért nem kell bemutatni sem a főhőst, sem az író stílusát, de megnyugtatásul, bárki, akinek kedve támad elolvashatja a regényt, ugyanis semmiféle előzetes tudásra nincsen szükség a megértéshez. Főhősünk, Jack Reacher magányos farkas. Amióta elhagyta a hadsereget, egyedül járja az országot, amíg egyik nap hirdetést nem lát az újságban: Reacher hívja fel Rick Shoemakert. A hadsereg visszavárja A külügyminisztérium és a CIA az ő segítségére számít. Egy ismeretlen merénylő ugyanis rálőtt a francia elnökre. Párizsban. Amerikai golyóval. A célpont és az orvlövész közötti távolság pedig olyan nagy, hogy a feladatra alig egy maroknyi ember lehet képes. Az egyikük John Kott, aki épp most szabadult tizenöt évnyi börtön után. És ezt a büntetést egyetlen embernek köszönhette Jack Reachernek. Miközben a lehetséges merénylő a G8-as találkozóra tart, hogy beteljesítse küldetését, Reacher a nyomába ered. Üldözőt és üldözöttjét egyetlen dolog hajtja: a bosszúvágy. A fordulatokban gazdag regény valósággal beszippantja az olvasót, és igazi csattanós, meglepő végkifejlettel zárul a történet. Vigyázat, a krimi kedvelőkre addiktív hatással lehet a regény, és könnyedén egy könyvesboltban találhatják magukat, ahol is újabb és újabb Lee Child regényeket vásárolnak.

Brandon Hackett: Időutazás tegnapja

brandon-hackett-az-idoutazas-tegnapja-b1-web.pngBrandon Hackett Az időutazás napja című regényével tavaly hatalmas sikert aratott a magyar sci-fi szerető közönség köreiben. Idén megjelent a kötet folytatása, amely egyben a történet lezárása is, az Időutazás tegnapja. A két regény külön-külön is olvasható, de aki elolvassa az egyik részt, az biztosan rögtön utána a másikkal fogja folytatni. Az író egy olyan nem is túl távoli jövőt vetít elénk, ahol az időutazás mindennapos, épp ezért az emberiség egész élete teljes mértékben megváltozott, átformálódott. S ha mindez nem lenne elég, még ott az összeomlás is (vagyis a közelgő világ vége), amit az időutazás idézett elő, és amelynek megállítása és az emberi civilizáció megmentése egy magyar férfi vállán nyugszik. Beregi Bálint fiatalabb énjével közösen munkálkodik az idő természetének feltérképezésén, munkájukat azonban számtalan esemény befolyásolja és akadályozza. Az Agave Kiadó gondozásában megjelent regény mind összetettségében, mind stílusában igazi ínyencség. A különböző szereplők szemszögéből összefonódó cselekményszálak egy kerek, egész történet adnak ki, amely magával rántja az embert. A dráma, a szerelem, a felelősség, a tudomány tökéletes összhangban van a regényben, épp ezért nem csak a sci-fi és fantasy kedvelő olvasóknak ajánljuk Hackett legújabb kötetét, hanem mindenkinek, aki szeret a jövőről ábrándozni. 

George V. Higgins - Ölni kíméletesen 

covers_327390.jpgRitkán szórakozik az ember ilyen jól egy olyan regényen, mely címének mindkét szava hazugság - mármint magára a könyvre nézve. Higgins alvilágában a kímélet nem gyakori vendég, viszont a halált sem osztogatják minden sarkon, azt ki kell érdemelni. Aki pedig ezekben a körökben forog, az pontosan tudja, mivel játszik. Az Ölni kíméletesen szigorúan vett története annyiban kimerül, hogy egy kisstílű bűnöző néhány társával belenyúl a nagyok pénzébe, majd mindannyian szépen sorban meg is bűnhődnek érte. Nem lep meg senkit, se az olvasót, se a karaktereket, igazából még az áldozatokat sem. Egyszerűen nem sikerült a buli, van ez így. Sőt, csakis így lehet. Aki ujjat húz a nagykutyákkal azt eltakarítják, különben oda a hírnév. Frank Cogan pedig a legjobb a "szakmában". Tudja, hogy ez nem az igazságról vagy becsületről szól, sőt a pénz is másodlagos, ezek a dolgok kőkemény elvek mentén működnek. Ő csak annyit tehet, hogy minél egyszerűbben és emberbarátibban öli meg azt, akit kell. A regény egy ilyen esetet jár körbe, sokkal inkább a karakterekre, mint az erőszakra fókuszálva, amitől egy sűrű, sokat beszélős, igazi maffiatörténet lesz belőle. Mint ilyen pedig igazi szórakoztató olvasmány, ami amellett, hogy mesterien beránt ebbe a végtelenül hiteles alvilágba sajátos, cinikusan realista humorral azt is megmutatja, hogy a menőnek tűnő bűnözők mennyire nem különböznek a mezei irodistától, akit nyaggat az asszony, mert sokat dolgozik, az anyós az agyára megy, a gyerek meg nem akar rendesen tanulni. Csak ők nem papírokat pecsételnek, hanem fejeket lőnek szét munkaidőben. Itt nem a golyók, hanem a szavak repkednek számolatlanul, mindenkinek a saját tempójában és stílusában, amitől valóban olyan érzése van az embernek, mintha ott ülne mellettük és csendben figyelve iszogatná a sörét. Aztán, miután minden oldalról végighallgatta a sztorit és lehúzta az utolsó kortyot, magában hümmögve továbbáll, mert ilyen az élet, maffiózónak és "rendes embernek" egyaránt. A regény a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jelent meg. 

Edward Dolnick: A képhamisító 

covers_336651.jpgNem mindennapi igaz történetet ígér A képhamisító, és be is tartja ezt: nem csak egy, de egyszerre több egészen elképesztő sztorit olvashatunk Edward Dolnick dokumentumregényében. Egyet Johannes Vermeerről, a németalföldi festészet egyik legnagyobb alakjáról, és kivételes művei utóéletéről. Aztán egyet a huszadik századi, jóval kevesebb tehetséggel megáldott utódjáról, Han van Meegerenről, aki – ha már mesterművek megalkotására nem volt képes – arra tette fel az életét, hogy megpróbálja tökéletesen leutánozni Vermeer remekeit. És egyet a műgyűjtő náci vezetőkről, főleg Hermann Göringről, akik minden követ megmozgattak azért, hogy magukénak tudhassák az említett remekeket. Nem nehéz kitalálni, hol érnek össze a szálak: Meegerennél, aki az orruknál fogva vezeti jó ideig a műkedvelőket. Dolnick csapongó, ám igen alaposan dokumentált könyve egy pillanatig sem unalmas: egyszerre írja le a holland társadalom háborús kínjait, a műkincshamisítás technikáit, valamint hírhedt hőseinek útját a jól megérdemelt büntetésig. A General Press Kiadó gondozásában megjelent könyv hihetetlen kalandokat ígér, krimibe illő fordulatokkal.

 Robert Galbraith: A selyemhernyó

letoltes_2.jpgJ.K. Rowling álnéven írt detektívregény-sorozatának második része ez, és már az elődről, a Kakukkszóról is ódákat zengtünk. Főhősünk, Cormoran Strike egy eltűnt író nyomába ered, aki habár az irodalmi életben nem igazán nyújtott eddig kiemelkedőt, legújabb regényében nagy botrányt akart kirobbantani. Éppen ezért eltűnése baljós jelnek tűnik, ég akkor is, ha nem először fordul elő. A keresésből gyilkossági ügy lesz, mégpedig elég kegyetlen, Strike és asszisztense, Robin igyekszik a legjobb tudása szerint alámerülni az írói  intrikák világába, miközben újfent saját biztonságukat kockáztatják a nyomozással. Rowling ezúttal is bizonyítja, hogy mennyire jól fekszik neki ez a műfaj. Izgalmas és magával ragadó a stílus, miközben remek érzékkel mozgatja a cselekmény fő- és mellékszálait, így nem csak a nyomozásban haladunk előrébb, de a főszereplők magánéletébe is egyre mélyebb betekintést nyerhetünk. Már csak ez utóbbiból kiindulva is nagyon várjuk a folytatást, de ha mindent egybevéve nézzük a történetet, még nehezebben térünk napirendre afölött, hogy mennyire jó, hogy Rowling kitalálta magának Robert Galbraith-et, nekünk pedig Cormoran Strike-ot és az ő lebilincselő kalandjait. A selyemhernyó a Gabo Kiadó gondozásában jelent meg.

Colum McCann: TransAtlantic 

transatlantic.pngValaha az írek és magyarok, még mielőtt Odafönn az emberiséget nemzetiségekre osztották volna, biztosan testvérek voltak. Nem véletlen, hogy az első soroktól szimpatikus Colum McCann könyve, a sorsközösség érzése okán azonnal magunkénak érezzük a TransAtlantic mindegyik történetét. A kötet olyan, interkontinentális történeteket mesél el – javarészt az Ír Haza szemszögéből - melyek végigkísérték a múlt sanyarú, a közelebbi múlt dicső, vagy a szinte tegnap felkavaró éveit. A  kötet, a távoli rokonság érzésén túl a történetek elbeszélésének erős hangulatiaval is közelebb hozza a tárvoli szigetet, nem nehéz hát közel érezni magunkhoz az első transzatlanti repülést, vagy a terror korát lezáró tárgyalások nyomasztó időit. Válogatott történetek az ír múltból, válogatott szavakkal, valódi olvasmányélménnyel. McCann regénye a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek