Eljött az augusztus és bár időnként már meg-megcsap az ősz távoli illata, azért még javában tart a nyár. A könnyű strandolvasmányoktól kissé megcsömörlötten egy kis szépirodalmi összeállítással készültünk, hiszen ez az időszak nemcsak a felhőtlen pillanatok, de a szabadság ideje is, amikor talán több figyelmünk, kedvünk jut egy-egy nagyobb lélegzetvételű vagy éppen lelket felkavaró mű befogadására.

Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert

A kötet olyan vékonyka, hogy szinte kínálkozik csak úgy zsebre vágni, fél kézzel fellapozni két gondolat között, de a fizikai méret megtévesztő. Ezek a versek komoly mélységeket érintenek, hihetetlen érzékenységgel rezonálnak halálra, anyaságra, nőiségre és egyáltalán, a létezésre. Fényből is, árnyékból is akad benne bőven, s a verssorok olyan ajtókat nyitnak meg, amelyek mögött az olvasó önmagával találkozhat. “Mit tud a kert a reményről?/Mondd, vajon emlékszik-e ránk?/Vagy úgy növeszti fája gyűrűjét,/hogy nem tudja azt a délutánt?” Tamás Zsuzsa Mit tud a kert című kötete, mely a Magvető Kiadónál jelent meg kényelmes lustulásra és a nyári nyugalom megzavarására kifejezetten alkalmas és ajánlott.

Ámosz Oz: Júdás

Az izraeli író legújabb regénye pillanatok alatt vált könyvsikerré Európában. A szerelmi történetnek álcázott regény főhőse, Smuel Asch voltaképpen önmagát, élete célját keresi a vérontások utáni Jeruzsálemben, ahol az áhított, de elérhetetlen szerelem mellett saját eszmei démonjaival, és népének történelmi örökségével is szembe kell néznie. A történet szövetébe pedig bravúrosan van beleszőve a karióti Júdás alakja, aki körül több a becsontosodott válasz, mint a kérdés, ám a szerző nem átallja föltenni e kérdéseket, és a főhős szájába adva meglehetősen új válaszokat is adni rájuk. Lebilincselő, szívszorító és letehetetlen olvasmány Ámosz Oz regénye, mely az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből

Aki kötélen egyensúlyoz, jól tudja, hogy egy dolgot nem szabad: lenézni. Emelt fő, pillantás a horizonton és könnyed (vagy annak tűnő) lépések. Belül persze feszít a szív, szorít a gyomor, de a tekintet és a láb könnyű. Kántor Péter novelláit olvasva is ezt érezhetjük: könnyen befogadható (vagy annak tűnő) történetek vasárnapi ebédről, nagymamáról, bútorokról, sétákról. És persze álmok, képek és rohanás, korrajz, gyász, szerepjáték. Mindez azonban biztos kézzel, nyugodt, előre szegezett pillantással tárul az olvasó elé, de valahol, a történetek alján, lent, a mélyben ott az a kis szívszorítás, az az ismerős, "nemszeretem gyomorremegés". Csak le ne nézzünk! Az Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című kötet a Magvető Kiadónál jelent meg.

Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló

Az idei könyvhéten még dedikálta Hasnyálmirigynapló című kötetét, mely a legtöbb példányban eladott mű volt az egyhetes rendezvényen, majd alig egy hónap múlva, július 14-én, már Esterházy Péter halálhírével volt tele a média. Temetésén Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát úgy fogalmazott: Esterházy Péter újjáteremtett szavakban tudta elmondani a teremtés kimeríthetetlen valóságát és tragédiáját, gyönyörűségét és ellentmondásosságát. Hasnyálmirigynapló című kötete fájdalmasan lenyűgöző, mely olyan kérdéseket boncolgat, hogy mit lehet tenni, ha a test, amely addig mindenestül a munkát szolgálta, egyszerre az írás ellen fordul? Mi történik az "ontológiai derűvel", amikor a halálos betegség mindennapi gyakorlattá válik? Megírható-e szerelemként a hasnyálmirigyrák? Esterházy Péter utolsó könyve, mely a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg, nem egyszerű történet, de számunkra kötelező olvasmány.