Kultography

Baráth Katalin: „A Nobel-díjat továbbra sem várom…”

Baráth Katalin: „A Nobel-díjat továbbra sem várom…”

Mádai Adrienn írása itt: - 2012-06-06 09:32

A Dávid Veron-sorozat harmadik részét először az Ünnepi Könyvhéten vehetik kezükbe az olvasók, milyen fogadtatásra számítasz?

Az előzetes visszhangok nagyon pozitívak, akik előzetesen olvasták a regényt, azoknak kifejezetten tetszett, így remélem, hogy az olvasók is hasonló véleményre jutnak majd. Szerettem ezt a világot, jó volt benne élni és a szereplők is igazán közel kerültek a szívemhez. Persze túlzott elvárásaim azért nincsenek, a Nobel-díjat továbbra sem várom, a lényeg, hogy az olvasóim jól szórakozzanak Veron legújabb kalandján.

 A regényben kiemelt szerepet kap a korai mozi, a kinematográfia. Mennyi kutatómunka előzte meg a könyv megírását?

Nagyon sokfelé keresgéltem, azonban a mozi kezdeti korszaka nincs igazán jól dokumentálva. Technikai adatok vannak, hogy mik voltak a vetítésre vonatkozó jogszabályok, hogyan nézett ki egy korabeli mozi, mikor alapultak az egyes filmszínházak, de a mozizás társadalomtörténetéről szinte semmilyen összefoglaló nem maradt fent. Nem lehet tudni pontosan, hogy akkoriban a mozi például mire szolgált, valóban filmet nézni jártak-e oda az emberek,esetleg a társasági élet egyik színhelye vagy inkább a szerelmesek találkahelye volt-e.

[caption id="attachment_26510" align="alignleft" width="270" caption="Fotó: Majsai Rita"][/caption]

Veron A türkizkék hegedű után ismét visszatér Ókanizsára, miért döntöttél a vidéki helyszín mellett?

Egyrészt szeretem váltogatni a történetek színhelyét, másrészt már a sorozat első könyvének (A fekete zongora – a szerk.) megírásakor tudtam, hogy nem szakíthatom el Veront véglegesen a családjától, a barátaitól, időről-időre vissza kell hozzájuk térnie. Arról már nem is beszélve, hogy az olvasóim közül többen is kérték, hogy a cselekmény játszódjon ismét Ókanizsán, mert hiányzott nekik a vidéki hangulat.

 A történet a századfordulón játszódik.Miért erre a korszakra esett a választásod?

Amikor először felötlött bennem a gondolat, hogy krimit írok, akkor eldöntöttem, hogy olyan kort választok és olyan témával, ami hozzám közel áll. Sok írónál éreztem azt, hogy nem is szereti igazán a főhősét, nem érdekli igazán az adott kor vagy épp a regény felénél egyszerűen megunja azt, én nem akartam ebbe a hibába esni. Történészhallgatóként közvetetten a századfordulóból írtam a szakdolgozatomat, rengeteget olvastam róla, sok akkori újságot, fennmaradt dokumentumot, képet nézegettem, így szinte egyértelmű volt, hogy Veron az 1900-as évek környékén fog élni.

 A regényeknél mi volt a fontosabb, ennek az idillikus világnak a megteremtése vagy a cselekmény minél pontosabb megírása?

A cselekmény az elsődleges, hiszen ha abban gond van, akkor bukik az egész történet. Jól kell adagolni az információkat, nem szabad, hogy hamar rájöjjenek az olvasók, ki a gyilkos, mert az érdeklődésüket végig fent kell tartani. Persze a hangulat is fontos, ami csak úgy lesz tökéletes, ha otthonosan mozgok a kiválasztott korban.Igyekszem minél többet olvasni a regény megírása előtt az abban vázolt témákról, mint most például a moziról.

 A karaktereket kikről mintázod, történelmi figurákról vagy inkább a családodról, barátaidról?

A szereplőket próbáltam a nulláról felépíteni. Agatha Christie mondta valahol, hogy akik túl közel állnak hozzád, azok megkötik a kezed. Ha valós személy ihlet egy szereplőt, akkor pont a hasonlóság miatt a későbbiekben nem tudsz azzal a karakterrel akármit csinálni, mert folyton az járna a fejedben, hogy akiről mintáztad nem viselkedne így, nem mondaná ezt vagy azt. Arról nem is beszélve, hogy sokkal nehezebb egy ilyen szereplőt megölnöd a történet során, bár bevallom, így is kezdek elbizonytalanodni, hogyan fogok később egy-két figurát eltenni láb alól, mert nagyon megkedveltem őket.

 Egy korábbi interjúdban elárultad, hogy nálad a konyhában születnek a regények, és aki betér hozzád, mindenfelé post-iteket talál, rajtuk egyes jelenetekkel, karakterekkel. Ez A borostyán hárfánál is így volt?

Félig-meddig most is így volt, bár ez attól is függ, hogy milyen évszakban kezdek neki a történet kitalálásának. A konyhában alapvetően hűvösebb van, így oda ülök ki írni, tervezgetni, valamint az is nagy előnye, hogy ott nincs ágy, ahová ledőlhetek. Így nem fordulhat elő, hogy a tíz perces ledőlésből az lesz, hogy másnap reggel ébredek fel. Hiába, ha valaki könyvírásra adja a fejét, érdemes a saját gyarlóságaival tisztában lennie.

Bár még csak most jelenik meg a sorozat harmadik könyve, tervezed már a  negyedik részt is?

Általában már akkor tudom, hogy mi lesz a következő regényben, amikor az aktuálisat épp csak elkezdtem írni.

 Ezek szerint a rajongók lélekben már készülhetnek, hogy jövőre érkezik egy újabb krimi?

Akár, bár azért ennyire még nincs előrehaladott állapotban a negyedik regény. Már tudom, hogy hol fog játszódni, elkezdtem gyűjtögetni a könyveket, amelyeket majd el akarok olvasni hozzá, de még több kiadói megbeszélés is hátra van. Még semmi sem biztos, de egyelőre a könyvhétre koncentrálok.

 

 

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kommentek

süti beállítások módosítása